Színház

Kakuk Marci

vígjáték, magyar, 2005.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Kakuk Marci jelenleg piaci polgár, vagyis magyarán csavargó. Úgy él egyik napról a másikra, mint a piac verebei. Amit keres, azt beissza a pálinkás butikokban, vagy elpecsenyézi a lacikonyhán.
De Kakuk Marci eredetileg a rendesen tisztálkodó társadalomból származik. Igaz, hogy még nagyon kora ifjúságában búcsút mondott annak. A komaságot azonban sok mindenben tartja vele még most is. A külsejében is például. Kakuk Marci zsakettben jár és köcsögkalapban.
Ám ha csavargó is, nem annyira züllött, alja egyén. Sem nem tolvaj, még csak nem is iszákos túlságosan, sőt még azt sem lehet egészen ráfogni, hogy dologkerülő. Szíve pedig? Sohasem romlottabb a Kakuk Marci szíve a másokénál! Csak valahogy mintha eleve csavargónak lett volna rendelve a Magasságostól.
Hogy a neve? Hát ha ki nem találták, a neve úgy ragadt rá, hogy Kakuk Marci közismerten nagy barátja a szépnemnek. De mint a kakukk, maga nem rakott fészket, hanem a másokéra járogat.

(Tersánszky Józsi Jenő)

Nem lesz ez másképpen előadásunkban sem. Kakuk Marcink, bár az ószeres Csuriné, Linka lányáért epedezik, mégis ráfanyalodik Pattanó Rozira, kinek vadházastársa, a Bojnyik fogadalmat tesz, hogy porrá zúzza csontjait. Előle menekülvén vetődik el a Méltóságáék portájára, ahol éppen ott tartózkodása alatt tűnik el egy értékes ékszer. A megtalálónak felajánlott jutalomból megcsinálhatná a szerencséjét. Ami össze is jön, bár.
De mondja el inkább ő a darab tanulságát:
(gondolkodik) Csak itt legyen valami (zsebére üt). Nem is ott, itt (Szívére üt). Tudjunk hinni abban, hogy egyszer ránk mosolyog a szerencse. Nohát, énnekem sikerült. Kívánom, hogy maguknak is.
Legyen mit fölvenniük, mikor már szakad lefelé a gatyánk. Legyen miből főzni, miből a tűzre rakni, mikor fúj be a szél az ajtó alatt, és felhűlnek tőle, és megfájdul a derekuk.
A szegény ember megeszi a saját életét, ez az igazság.
Ezért illendő. Hogy mindenkinek legyen valamije, még egy ilyen pocsék szerzetnek is, mint én.
No, menjenek majd haza kellő komolysággal. Nem olyan tréfa az élet, még ha nevetünk is. De olyan se, hogy sírni kelljen rajta. Azt kívánom maguknak, igaz szívemből, hogy boldoguljanak, gyarapodjanak, igyekezzenek, és akkor egyszer maguknak is a sarkukba szegődik a szerencse, mint Kakuk Marcinak.

A(z) Szigligeti Színház előadása

Stáblista:

Szereplők

Kakuk Marci, kültelki amorózó
Méltósága, fösvény, zsarnok hölgy
Méltóságos, jólelkű úr
Pattanó Rozi, kültelki lápvirág
Soma, Marci szusztársa
Csuriné, ószeres
Csuri Linka, a lánya
Tömpe Ambró, a kertész
Elemérke, a fia
Bojnyik, Rozi vadházastársa
Uccu Jóska, csendőr
Gizus, szobalány

Vélemény: