A történet az V. századi Rómába vezeti a nézőt, III. Valentinianus Caesar epikurens-hedonista udvarába. A hatalom diktatórikus politikai arroganciája érzelmi és értelmi manipulációk, átláthatatlannak tűnő érdekek kusza hálózata az ösztönös érzelmek elementáris megnyilvánulásaival: a lehető legizgalmasabb problematika. Össze-tettségének megragadása elképzelhetetlen egy részben korhűségre törekvő forma megtalálása nélkül. Díszlet- és jelmezvilága egyrészt a császári Róma fülledt-fojtó-erotikus bujaságát hivatott idézni, másrészt éterien finom utalásszerű reminiszenciákban klasszikus történelmi korfordulókon keresztül ívelő - minimalizált vizuális utalásrendszerrel - a máig haladó szcenikai megoldásokkal kell megeleveníteni egy mai szemmel kortalannak tűnő, eklektikus érzelmekből szervesen építkező valós történelmi korszakot. Ebben a furcsa világban hús-vér embereket kell hitelesen megformálni, elhatárolódva a mára anakronisztikussá vált romantikus személyiségformálásoktól.
Az előadás külön érdekességének ígérkezik, hogy Töreki Attila dramaturggal jelenlegi elképzeléseink szerint az eredeti szövegkönyvet néhány indokolt ponton a későbbi átdolgozások részleteinek felhasználásával kombináltam. Galamb Sándor és Illyés Gyula önálló művekként is érvényes munkái inspirációkként működtek számunkra.
Különösen izgalmas eseményre ad okot a színház műsorterve, mely szerint Borbély Szilárd fiatal debreceni költő A' Credencz című érzékenyjátékának ősbemutatóját - mely egyrészt egy új Teleki-átiratnak számít, másrészt viszont egészében önálló posztmodern színházi szöveg - az évad második felében vinné színre éjszakai színházi előadásként.
(Parászka Miklós)
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások