Színház

Kékszakáll

nagyoperett, magyar, 2009.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Carpe diem! - szakaszd le minden napnak a virágát. Pezsgő és parfüm az ő zenéjének éltetője. Csillogó női szemek, hódító mosolyok, panaszkodó Ámor és epedés. Szerelem, amely inkább boldogító, mint boldogtalan. És mégis - a kitűnő férj és családapa hírében álló Jacques Offenbach (1819-1880), a Kékszakáll című vígoperájában messzire kalandozott a párkapcsolatok polgári normáitól.
Hőse talányos természetű lény. Megnyilatkozásaiban az önsajnálat és a küldetéstudat, az erotikus tettvágy és a gyilkos szándék között ingadozik. Nem csak gazdagságánál fogva teheti meg, hogy folyamatosan újranősül, hanem személyiségének vonzereje által is: karizmatikus lény, akinek közelségében a hazugság hirtelen igazra fordul, aki jelenlétével őszinteségre bírja környezetét. A feleségeit eltüntető lovag történetében felismerhetők ugyan kora, a második császárság jól ismert francia figurái - ebben a tekintetben kétségkívül társadalmi paródia: senki sem az, akinek mondja magát; egy hazug és álszent világban mindenki eltéved, hacsak a látszatot nem fogadja el úgy, ahogy van: a botrány végére maga a botrányhős tűnik a legártatlanabb figurának -, ám a mai néző figyelme nem a múltra tapad. A finom ének - és zenekari hatások, a humoros és burleszk ötletek egész tárháza Offenbach zenéje. Erre vagyunk igazán fogékonyak.

Egy csodálatos ember. Gyermekként kitűnően játszik hegedűn, feltűnést kelt csellójátékával, és elsajátítja a zongora technikáját is. Tizenkét esztendős, amikor mint gordonkás valósággal lázba hozza Köln zeneértő publikumát. A legérdekesebb jelenségek egyike a XIX. századi zene egén. Színpadi szerzői karrierje 1850-ben kezdődik, amikor a francia nemzeti színház, a Théâtre Français karmestereként úgynevezett közzenéket (a felvonások közötti szünetet kitöltő futamok) ír. Öt évre rá átveszi a ChampsÉlysées- n lévő Bouffes Parisiens színházat, ahonnan elindul diadalai sorozata. Huszonöt év alatt mintegy száz apróbb és nagyobb művet komponált - valamennyit a népszerűség jegyében. Buffo-operái közül a következők aratták a legnagyobb sikert: A szép Heléna, Orpheus az alvilágban, Kékszakáll, Párizsi élet, A gerolsteini nagyhercegnő és a Madam Favard.

A(z) Csokonai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2009. szeptember 18., Csokonai Színház

Stáblista:

Szereplők

Őfelsége (Bobeche, a király)
Oscar gróf (a király főudvarmestere)
Clémentine (a királynő, Bobeche felesége)
Popolani alkimista (Kékszakáll szolgálatában)
Boulotte (parasztlány)
Hermia hercegnő (a király lánya)
Fleurette (parasztlány az első felvonásban)
Héloise
Éléonore

Hozzászólások

Swing Karácsony Gájer Bálinttal
Swing Karácsony Gájer Bálinttal

Gájer Bálint először ad koncertet a MÜPÁ-ban december 7-én.

Jegyvásárlás