Színház

Keselyűfészek

színmű, magyar, 2012.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Vajon életünk minden napja egyformán az utolsó felé terel minket, vagy létezik az a bizonyos nap, amikor eldől a sorsunk? A jelenleg taxisként dolgozó Simon József volt gimnáziumi tanárt, egy szürke, budapesti reggelen kirabolják. Kik és hogyan? Ki az, aki hisz neki és ki az, aki segíteni akar? Valamit tennie kell, pénzt szerezni, méghozzá sürgősen, akárkitől és bármi áron. Simon, életében először, felveszi a kesztyűt.
A Munkácsi Miklós kisregényéből készült adaptáció-átirat egyfajta jelenkori Kolhaas Mihály történet, melynek hőse éppannyira áldozata korunk embertelen társadalmi berendezkedésének, mint saját lelki alkatának. A nyolcvanas évek magyar kultuszfilmjének, a Dögkeselyűnek zenés színpadi változatával találkozhat a közönség.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad) előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Hozzászólások

8/10
FElepHánt 2012 dec. 09. - 17:06:00 8/10
FeÍHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

KESELYÛFÉSZEK Varga Krisztina IV.fizikai színház rendezõ Ódry

A háttér hasítékaiban fejek tûnnek elõ, hõsünk egyhelyben ülve taxizik, diszpécser-lány csacsog az éterben, naturalitás nélküli korszerû játéktér. Néhány perc se telt el és máris igézõen szól az öthangú vokál: a szereplõk nagyszerû éneklése vonzó alaphangot üt meg.
Szerencsére! - mert a regény és a film története eléggé hiteltelen, Fekete György és a dramaturg Vécsei Anna azonban a frappáns dialógok és a karakterek pontos kialakításával kiváló játékalkalmat teremtettek.
Az érzelmi viszonyok és veszélyes szituációk hálójában vergõdõ Chován Gábor jól ábrázolja a döntésképtelenség és a kapkodó kilátástalanság állapotát, szépen énekel, ám az indokolatlan bosszúba sodródás, a teljes bekattanás szélsõségei alkatidegenek számára. Sepa György kisrendõrként semmit sem ért, méltán váltja ki fõnöke, a racionális nyomozó-százados, Nagyhegyesi Zoltán ironikus felkiáltását: "Kõrösi! Maga egy csoda!!!"
Varga Krisztina keményen kézben tartja a tempót, kiemelkedõek a gyors jelenetváltások, arányos a dalbetétek, táncok, párbeszédek egyensúlya. Fekete György zenéje meglepõen eredeti, dalszövegei meg egyenesen bravúrosak, minden szám más és más formában alakítja hatásos atmoszféráját. Hol az elvált feleség szerepében, hol tétova bakfisként játékával, a dalokban pedig orgánumának puha teltségével tûnik ki Szemerédi Bernadett.
Szilágyi Csenge energikus muzikalitása, varázsos mozgása egyaránt érvényesül, mint csapdába ejtett, kiszolgáltatott Cecilia a végjáték középpontjába emelkedik. Tetszenek Vécsey(?) Anna jelmezein a narancs-zöld-vörös csíkozások, Boross Dorottya díszletében az elszabadult függöny-csík foglyul ejtõ, majd szuicid kötéllé képes alakulni.
Görkorcsolyában eddig is kiváló volt, érett színpadi létezésével a produkció elsõ számú erõssége Makra Viktória. Ahogy csábosan körbekígyózza kiégett szeretõjét, ahogy végül odavágja: "Legalább egyszer basszunk be együtt!", ahogy elegáns tolvajhölgyként cseveg, ahogy anyaként fölényes és elszánt: az erõteljes, emlékezetes színészi teljesítmény.
Varga Krisztina koreográfiájával is fokozza a zenés részek hatását, míg rendezõi erényei maradéktalanul megmutatkoznak az összefogott, jól komponált elõadásban.