/Csikos Sándor/
Szabó Magdától megszokott módon a történet középpontjában egy család áll, annak is inkább egy férfi tagja, név szerint, Tóth János. Tóth tanító, aki évekig nem állt szóba édesanyjával, húgával, valamint öccsével, s annak feleségével, mivel házassága a nagybirtokos Kémery Paulával erre nem adott módot. Hogy miért? Mert az ifjú asszony, aki a darab másik főszereplője, eltiltotta férjét, valamint később született gyermekét, az egyszerűbb emberektől, azok szokásaitól. A feszültség, amely a szereplők között szinte a robbanásig fokozódik már a kezdetén mutatja, drámai sorsoknak leszünk tanúi a darab folyamán. A történet vége felé derül ki számunkra, hogy ez a férfinek milyen kegyetlen lemondásokkal járt, s lelkileg teljesen megtörte, ám az évek során igyekezett feleségének megfelelni. Ez mindennapi dráma, hogy egy házasságban, az igaz érzelmeket magunkba fojtva igyekezünk minden áron a másik igényeinek eleget tenni. S valami mégsem működik... Történetesen a házasság intézménye maga.
Igazi drámai pillanat, mikor a tanítónak a csalódottságtól eljár a keze. Tette halálos. Szabó Magda remekül építi egymásra a cselekmény képeit, rajzolja tőle nem idegen módon karaktereit. Majd színezi ezeket, s végül mindennapjaink figurái domborodnak ki a drámából.
Érdekes családregény, történelmi hangulattal megfestve. Szabó Magda egyéni stílusa nagyon jól felfedezhető már ebben a korai színműjében is.
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások