Színház

Kikatt

színmű, 70 perc, magyar, 2009., 15 - 99 éves kor között

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

"Otthon sem voltam képes beszélni a dologról, csak később, amikor már a fürdőkádban feküdtem. Habfürdő, gyertyafény, Tilda meg én kiittunk egy egész üveg pezsgőt, de én csak bőgtem, tulajdonképpen egész este bőgtem. Végül csak elmeséltem, mi történt velem, de úgy, mintha én tehetnék mindenről, úgyhogy Tilda a végén rám ordított, hogy hagyjam már abba, hogy mindenért magamat hibáztatom. Egy diák leütött, és ennek semmi köze semmihez. Se a pedagógiai képességeimhez, se a személyiségemhez, se semmihez. Egyedül az számít, hogy erőszak áldozata lettem, hogy megvertek, és még örülhetek, hogy ennyivel megúsztam."

Chris bukásra áll földrajzból. Hármasért könyörög tanárnőjének, hogy érettségizni mehessen. Mikor Stöhr tanárnő lekezelően visszautasítja, Chris - elborult fejjel - megveri őt.
Különös kapcsolatuk ezzel kezdődik: a tanárnő ahelyett, hogy jelentené az esetet az igazgatónak, délutánonként korrepetálni kezdi a fiút. A különórák alatt megismeri Chris életét, családi körülményeit, problémáit. Viszonyuk már-már bensőségessé válik...

A(z) Kolibri Pince előadása

Bemutató időpontja:

2009. március 21., Kolibri Pince

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2009 márc. 25. - 12:10:35 10/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

KIKATT Scherer Péter Kolibri

A fantasztikus Pepe: Scherer Péter, aki Klamm tanár úrként már igen nagy pedagógiai
múlttal büszkélkedhet, elsõ rendezésében kiválóan gyümölcsöztette az osztálytermi szín-
házban szerzett tapasztalatait. Most is az iskolai padokban ücsörgünk, egy bukásra érett
diák és egy szerencsétlen tanárnõ történetét figyelve. Utóbbit a tanítási kudarcok után
diákja ökölcsapása is a padlóra küldi, kettejük párbaja azonban ezután, más síkon, meg-
lepõ fejleményekhez vezet. Pelsõczy Réka egy elhibázott pályaválasztás, egy felismert al-
kalmatlanság és egy kudarcos magánélet minden keserûségét nagyszerûen jeleníti meg,
megmutatva, hogy a pedagógiához elsõsorban nem a tudás, esetében a földrajz ismerete
a lényeges, hanem a felfokozott érdeklõdés az ember, a gyermek lelkivilága iránt. El is in-
dul ezen az úton s bár tétova kísérlete nem egészen sikerül, alapvetõ tanulsággal szolgál
az iskolai nevelés kérdésében. Szanitter Dávid sokadik kamasz-szerepében ismét elemen-
tárisan hiteles, rettegõ agresszióben égõ tekintete, félénk bocsánatkérése, a majdnem
férfi cinkos kikacsintása: egy újabb színészi remeklés emlékezetes pillanatai. Félkézrõl a
brutális apát is eljátssza, kiben a rettenetes traumák okozóját ismerhetjük fel. Scherer
Péter jó érzékkel szabja meg a cselekmény tempóját, kihasználja a diák-közönséggel való
összjáték csábító lehetõségeit, esélyt ad a színészek kreativitásának, minden lehetõsé-
get megteremt a szituációk teljes kibontásához. Szívünk szerint természetesen az érzel-
mi szál kiteljesedésének szurkoltunk, amely csúcspontját a papírrepülõk poétikus szár-
nyalásában érte el. De emlékezetes Pelsõczy Réka könnyes keménységû monológja is, a
megoldás emberséges módjának felismerése, vagy az a nézés, amikor egy önfeledt pilla-
natban nõi szemmel vizslatja szépszál tanítványát. A végkifejlet persze más, mint amit vá-
runk, a megváltás elmarad, de így van min rágódnunk az elõadás utáni beszélgetésig.
Mert kis szünet múltán, a diák-nézõk elmondhatják véleményüket, nem az elõadásról, hi-
szen lelkes tapsukkal azt már kifejezték, de a témáról, a jelenségrõl, arról, hogy mit szól-
nak hozzá, éltek-e már át hasonlót és fõleg, hogy mit tennének ilyen esetben. a Kolibri
Színház, nem eléggé köztudott és nem eléggé értékelt módon, immár évek óta vállal fel-
világosító, nevelõ célokat, életfontosságú problémákat jelenítve meg korszerû színházi
eszközökkel, párbeszédet teremtve az alkotók, a pedagógusok és a diákok között. Nem
a széplelkû kioktatás, nem a kötelezõ kioktatás, hanem az élmény átérzett valósága, az
érzelmekre ható színházi közeg és az egyenrangúan folytatott beszélgetés ad kikezdhe-
tetlen alapot ezeknek az életfontosságú produkcióknak.