Auezov Kazah Állami Drámai Színház, Almati előadása, kazak nyelven magyar felirattal.
A kortárs kazak költő darabjának témája a halhatatlanság keresése, amit a főhős, Korkut, a szent dalnok végül a zenén keresztül lel meg: csodálatos hangszeres énekével (küj) megállítja a levegőben a madarakat, és még a halál sem közelít hozzá. Korkut – akinek alakja több történelmi leírásban is felbukkan – feltehetően a 8-9. században élt (egyesek szerint 95 évet, mások szerint 190 évet, de van olyan forrás is, amely 400 évre teszi életidejét.)
„A Szir-darja folyó melléki egyik kazak variáns szerint a bölcs Korkut először a világ egyik eldugott sarkában élt, de egy éjjel azt álmodta, hogy néhány ember sírt ás. Megkérdezte tőlük, hogy kinek ássák a sírt, mire azok azt válaszolták, hogy azt a bölcs Korkutnak ássák. Amikor felébredt álmából elhatározta, hogy megszökik a halála elől, és a világ egy másik végébe menekült. Ott is ugyanazt az álmot látta, ezért úgy döntött, hogy a világ közepén fog letelepedni. Így jutott el a Szir-darja folyóhoz, ahol ismét azt álmodta, mint korábban. Úgy értette, hogy a földön ő nem élhet, ezért levetette a bekecsét, azt a folyó vízére terítette, arra ült rá és így élt még további 100 évet. /…/ Ugyancsak a kazakok körében terjedt el az a monda, amely szerint Korkut Atya népi-ének költő volt, és ő találta fel a kobozt, valamint a tamburát. A koboz a kazakoknál vonós, a tambura pedig pengetős, széles körben elterjedt népi hangszer. Így a monda arra utal, hogy az összes húros hangszer feltalálója Korkut Atya volt. Amikor kobzon játszanak a kazak sámánok, énekükben a tanítójuknak tartott Korkut Atya segítségéért fohászkodnak /…/ A kazak népdalokban gyakran előforduló képes beszéd, hogy a szerelmes ifjú kedvese szemét ’Korkut gyújtotta mécseshez’ hasonlítja.” (Adorján Imre)
A Korkut legendája az előadás alkotói szerint a civilizáció, a kultúra, a művészet, a küj (tradicionális kazak hangszeres szólóműfaj), valamint a szent és spirituális fogalmak rekviemje.
A Korkut legendája az univerzum élete – a vallások fúziója…
A rendezés a nagy litván mester, Jonas Vaitkus műve.
Szereplők
Korkut: Duliga Akmolda
Halál 1: Sinar Zsaniszbekova
Halál 2: Ljazzat Kaldibekova
Kagán: Bauirzsan Kaptagaj
Szépséges Szarin, Korkut felesége: Madina Kelgenbaj
Karakozsa, Oguzok ősatyja, Korkut apja: Bekzsan Turisz
Kamka, Kipcsakok ősanyja, Korkut anyja: Kunszulu Sajahmetova
Rapil, Korkut barátja: Nurlan Abilov
Nike, Korkut szerelme: Szajazsan Kulimbetova
Szikla: Toleubek Aralbaj
Sirgaj fa: Zsaszulan Bajszalbekov
Baksi 1 (Sámán): Kajrat Nabiolla
Baksi 2 (Sámán): Jermek Bektaszov
Hattyú: Dinara Uszenova
Hattyú: Maira Abszadikova
Hattyú: Azsarlim Bakitzsanova
Hattyú: Aszel Szajlauova
Hattyú: Zarina Karmenova
Varjú: Galimbek Oszpanov
Varjú: Kuanis Bejszegalijev
Varjú: Nurgisza Kuanisbajuli
Varjú: Serhan Pirnazar
Varjú: Elzsan Turisz
Varjú: Alihan Lepiszbajev
Rendezőasszisztens: Kuanis Mamitkalijev
Díszlettervező: Arturas Simonis
Zeneszerző: Algirdas Martinaitis, Litvánia nemzeti díjával kitüntetett művész
Zenei munkatárs: Galimzsan Berekesev
Koreográfus: Guzel Muhamedzsanova
Ügyelő: Gulnar Szejtimbet
Rendező: Jonas Vaiticus
Hozzászólások