Színház

Krisztus születése

előadás, magyar, 2015.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

"Misima tehetsége egészen kivételes, és ez nemcsak japán, hanem világszínvonalú tehetség. Talán háromszáz évente ha egyszer születik akkora zseni, mint ő - nyilatkozta a szerzőről atyai barátja és mestere, Kavabata Jaszunari, Nobel-díjas író a New York Times riportereinek, 1970-ben, nem sokkal az író döbbenetes és elképesztő öngyilkossága előtt.
Misima november 25-én társaival megtámadta a tokiói Icsigaja negyedben álló katonai támaszpontot, foglyul ejtette annak parancsnokát, felsorakoztatta a helyőrséget, beszédet intézett hozzájuk egy erkélyről a régi szamuráj erkölcsök követésének fontosságáról, majd visszavonult az épületbe, és harakirit követett el. 45 éves volt.
Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban a fiatal Misima írói pályáját az Újszövetségből vett témákkal kezdte, ezekből írt színdarabokat.

A Krisztus születése produkció három Misima-darabra épül. A harmadik, legrövidebb, verses darabot, a Krisztus születése (Kiriszuto kótanki) címűt Vihar Judit magyarította, aki a nagy Misima-fordításköteten is dolgozott, annak nyelvi lektora és egyik fordítója volt, a másik kettőt (Az út, Távolság) maga a rendező, Jámbor József.
Tehát a három darab szövege a Csokonai Színház előadásában lesz először magyarul élvezhető, hiszen még az említett fordításkötetben sem szerepelnek.


Rotei (Távolság) - 1939
Főbb szereplők: A Gyermek, Mária, József, Hercegnő, Angyalok, Ördögök
Misima már gyermekkorában megismerkedett a Bibliával, ami olyan mély benyomást tett rá - különösen az Újszövetség -, hogy tizennégy éves korában megírta ezt a negyven oldalas, négy felvonásos, huszonnyolc szereplőt felvonultató darabot, melynek középpontjában a szeplőtelen fogantatás áll. A darab kezdetén angyali kórus jövendöli meg a Sátánnak Krisztus eljövetelét, melynek hallatára az remegni kezd. A mű figyelemre méltó írói kvalitásokról tanúskodik a szerző fiatal kora ellenére. Ez volt az első nagyobb lélegzetű irodalmi munkája, habár verseket, kisebb írásokat, rövidebb darabokat már addig is papírra vetett.

Higasi no hakaszetacsi (A napkeleti bölcsek) - 1939
Főbb szereplők: Heródes király, Szenninosza, öreg tanácsadó; A három napkeleti bölcs
Új csillag jelenik meg Galilea felett. A király, Heródes megkérdezi öreg tanácsadóját, vajon mit jövendöl ez a jelenség. Az öreg azt válaszolja neki, hogy hamarosan megszületik majd az az ember, aki a zsidók királya lesz. Heródes haragra gerjed, és megöleti az öreg tanácsadót. De megjelennek a napkeleti bölcsek, és elhíresztelik a király születéséről szóló jóslatot. Heródes király elhatározza, hogy megöli a királyt, az újszülött Megváltót, akitől retteg.

Kiriszto kótanki (Krisztus születése) - 1939

Főszereplő: Krisztus

Krisztus születésének és életének a története, de a darabban a keresztre feszítés elmarad.

A(z) Csokonai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2015. február 13., Csokonai Színház

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

7/10
FElepHánt 2015 febr. 26. - 13:45:54 7/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

KRISZTUS SZÜLETÉSE---Jámbor József---Debreceni Csokonai Színház

A Japán Kultúra és Mi. Akutagava: Cserjésben, Kuroszava: A vihar kapujában, Hét szamuráj, Toshiro Mifune a Riksakuliban, Onibaba, - manapság meg Takeshi Kitano eszméletlen egyénisége: Tûzvirágak, Szamuráj és a feledhetetlen Bábok...
A Grotowski-nál töltött egy hónap idején többször felmerült Zeami mester és a no-színház neve, kedvtelve olvastuk is, ám a színházból csak a zene fogott meg. Közvetve persze, különösen az Apocalypsis cum figuris és a Boldog herceg sok szemléleti jellegzetességét közvetített. Idehaza akkoriban Kaposvár lázában égtünk, az a hagyományost csak megújító stílus
ellentmondott a modernitásnak, a hivatalos fafejûség révén pedig hazánk az egyetlen európai ország, ahol Grotowski nem járt.
Misima Jukió színházával elõször Jámbor József zsámbéki Vagatomo, Hittora rendezésében találkoztunk. Különleges élmény, szemléletében rendkívül eredeti elõadás volt. A mostani Krisztus születése, amely három fiatalkori darabból konstruált, nehezebb föladatot jelent. Az elsõ harmad örvényes káoszában Fehérvári Péter Pán-ja akrobatikus pantomimmel uralja a teret, szépséges lidércek, Szûcs Kata és Edelényi Vivien feledtetik a történések érthetetlenségét. Kóti Árpád Öreg Ördöge, Miske László, mint Fõpap és Lucifer, Balázs László a leselkedõ gonoszságot képviselik. Dargó Gergõ és Arany Zoltán zenéje segít a misztikus atmoszféra megteremtésében.
Heródes király, Jámbor József megjelenése egycsapásra felszítja az érdeklõdést. Kétfrontos harcot vív, egyrészt saját útját keresõ lányát próbálja féken tartani, másrészt felismeri a Három Királyok jövendölte Messiás, az isteni király születésének veszélyességét. A magasban a Tûz lángnyelû szárnyai lebegnek, Selmeczi Bea a vörösben égõ fény transzcendenciáját jeleníti meg.
Szoták Andrea Salomé-ja az emberség, a tiszta hit, a megalkuvás nélküli élet gyönyörûséges idolja, reményt sugároz az önkény légkörében, Gábriel arkangyal, Tokaji Csaba a kissé késlekedõ mennyei segítséget jelzi. Szûcs Petra jelmezei, Jámbor József rendezése, a fények és mozgások szuggesztív látomássá emelik a misztérium-játékot.
A katartikus csúcspont Szûz Mária megjelenése, Szakács Hajnalka elbûvölõen szelíd fényben ragyog, szavainak méze, sugárzó sötét pillantása a mennyei szférákat varázsolja elénk.
Boros Ádám acélos hitelességgel éli József mindent vállaló emberi szerepét, kettõjük létezése beteljesíti a jóslatot és az igét.
Jámbor József egész kötetnyit fordított Misima Jukió színpadi mûveibõl, reméljük, hogy az olvasás és a várható újabb produkciók végre megismertetik velünk a japán géniuszt.