Színház

Kútból mentett királyság

mesejáték, 2 felvonás, magyar, 2011., 6 - 99 éves kor között

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Adott egy szép és nyugalmas királyság. Az alattvalók jámborak, a királyi család boldog hétköznapjait éli. Helyén volna minden, de felmerül egy ügy: a nép jólétének fellendítése. Hogy a nép még jobban, még gazdagabban élhessen, a király új kastély építésébe fogna. Egy új kastély vendégszobákkal, uszodával, étteremmel, csupa luxus kényeztetéssel ugyanis ezrével vonzza a túristákat.
Mégis, hová épülhetne fel egy csillogó és hatalmas kastély-komplexum? Természetesen a királyság legszebb pontjára, az Ezeréves forrás, a kis rét, az útszéli piros padocskák és a pásztorfiú nyájának legelője: vagyis minden szép és jó és kedves helyére: a hegy tetejére.
Valójában kinek áll érdekében az építkezés, s a nép jólétét szolgálja-e? Egy jó király vajon jobban tudja, mi kell az alattvalóinak, mint ők maguk? Lehetséges, hogy egyetlen fej bölcsebben gondolkodjék, mint ezer? S ha valaki király, akkor minden esetben a királyságát kell előtérbe helyeznie a családjával szemben? Miben lehet a király segítségére egy bolond és egy remete? S ha tudnátok, mennyi kérdés maradt még!
Mesénk egyszerre szól kiskamasznak, kamasznak és felnőttnek.

A(z) Lakmusz Csoport előadása

Bemutató időpontja:

2011. december 3., Lakmusz Csoport

Stáblista:

Szereplők

Királylány
Főtanácsos
Pásztorfiú (építész)
Udvarhölgy (köpenyes)
Testőrné (lány, építész, köpenyes)
Anya (építész, köpenyes)

Alkotók

Hozzászólások

9/10
FElepHánt 2012 ápr. 07. - 18:43:35 9/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

KÚTBÓL MENTETT KIRÁLYSÁG Csiki Zsolt Lakmusz Csoport Szkéné
Legfeljebb megélhetési gyermekdarabra számítunk, de az emelvényekkel kialakított imponáló térbeliség elsõ látásra többet ígér. Mikó Csaba, aki Idill-je és beszédoperája mellett már az ifjúsági irodalomban is feltûnt, épkézláb mesejátékával egy jóízû elõadás lehetõségét teremti meg. A kifutón artisztikus testhelyzetben a Bolond ücsörög, boldogan ismerjük fel a Cserenadrág mórikálva kamerázó rendõrnõjét, a Körbe K-ban elképesztõ lélektani mélységeket megjáró tinédzsert, a mimika-virtuóz Gergely Katalin-t.
Sorbán Csaba királyi udvarában Kovács Anni királylánya elõször szürreálisan groteszk frizurájával, Fehérvári Gabi trópusi madárszínekkel bolondított öltözékében kelt élénk érdeklõdést, ám nem marad adós az árnyalt jellemrajzzal sem. Molnár György a Pásztorfiút játssza, aki valószínüleg termelési gyakorlatát a nyájjal töltõ egyetemista, ahogy Koncz Andrea is (furkós)botcsinálta, a királyság ellen tüntetõ férjemuramat helyettesítõ Fõtestõr. A szellemesen stilizált különösségek sorát gyarapítja Csillag Botond erõteljes álremetéje, míg Orbók Áron a mesebeli intrikus gonoszság összes vonását sûríti a hatalomra törõ Fõtanácsos alakjába.
Pregnáns tempót diktál a rendezõ Csiki Zsolt, következetesen építi fel a szituációkat, különdíjas az oldalfüggönyök vészjósló mozgatása és a háttérbõl belátszó, behallatszó tömegek érzékeltetése. Kiegyensúlyozott szerkezet, szikár stílus, hatásos játékmód.
Fekete Réka Thália nevéhez méltó súlyt ad az Udvarhölgy rezonõr-szerepének, józan ellenpontját képezve Kovács Anni extrém komikumának. A példásan szervezett összjáték bíztató jövõt jósol a társulatnak, csak legyen hol megmutatni további produkcióikat.
Kis- és nagy-kamaszok, kíváncsi felnõttek, jó mulatságra vár, a lakmuszpapír két véglete között, a szivárvány összes színén tobzódva játszó Lakmusz Csoport!