Az előadás a Shanghai Opera House és a Müpa közös produkciója. Német nyelvű előadás, magyar felirattal.
Kelet kultusza már a bécsi klasszika idején meghódította a zenét, majd az orientális egzotikum iránti érdeklődés folytatódott a romantikában és a 20. században. Nem véletlen, hogy Lehár Ferencet is elérte ez a szellemi divathullám, hiszen Dvořák egykori tanítványa titokban Puccinit, a Pillangókisasszony és a Turandot szerzőjét tartotta igazi mesterének.
A mosoly országa kései mű: 1929-ben mutatták be; a darab nem más, mint egy korábbi Lehár-mű, A sárga kabát (1923) új változata. A zeneszerző pályafutásának egyik meghatározó sikere ez az átdolgozás, évtizedekkel A víg özvegy (1905) és a Luxemburg grófja (1909) után. Ki ne ismerné az operett ellenállhatatlan slágerét, a Vágyom egy nő után című dalt, amelyet a legnagyobb operaénekesek is előszeretettel adtak és adnak elő, Mario Lanzától Plácido Domingóig?
A történet természetesen szerelemről szól, s izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi, Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a kínai nagykövet, Szu-Csong herceg kapcsolata, amely sajnos nem bizonyul életképesnek: a nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa reménytelenül imádott Lisát, hogy megszökjön tőle választottjával, Hatfaludy Ferenccel.
A Müpa előadásának különlegessége a nemzetközi művészgárda: Szu-Csong herceget kínai tenor, Yijie Shi énekli, Lisa életre keltője pedig a Müpa közönsége által jól ismert örmény szoprán, Karine Babajanyan. Xu Zhong személyében a produkció karmestere is Kínából érkezett, míg a rendező a magyar Káel Csaba.
Vezényel: Xu Zhong.
Német szöveg: Somogyi Dóra Julianna (Victor Leon, Ludwig Herzer és Fritz Löhner librettója és Böhm György átdolgozása alapján); német dramaturg: Martin Harbauer; német dalszövegek: Ludwig Herzer, Fritz Löhner
Főbb szerepekben: Yijie Shi, Karine Babajanyan, Franz Gürtelschmied, Yitian Luan, Xiao Rui, Franz Tscherne,
A(z) Müpa, Pécsi Balett és Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara előadása
Hozzászólások