Színház

Macbeth/Anatómia

előadás, magyar, 2013.

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

A Maladype Színház új előadása a "rontás anatómiája" jegyében a Macbeth-téma tabu rétegeire és rejtett tartalmaira, Macbeth kettős személyiségének növekvő és aláeső fázisaira koncentrál.

Balázs Zoltán rendezése a műben rejlő lecsupaszított tartalom szakrális és profán viszonylatainak egyensúlyát keresi egy olyan szexuális és diabolikus erők által vezérelt világban, melynek középpontjában az (im)potencia és a (meg)rontás fogalma áll.

A(z) Maladype Színház előadása

Bemutató időpontja:

2013. szeptember 6., Maladype Színház

Stáblista:

Hozzászólások

kolbászkarika 2014 jún. 21. - 14:28:18
Én vele értek egyet: "„Ritkán szoktunk ennyire nem egyet érteni – de most nagyon. mintha más elõadást láttunk volna. Az általunk látott mai Machbeth elõadás – dübörgõ vastaps és lelkes közönség mellett – valóban ANATÓMIA volt, mély filozofikus újraértelmezés. Ha nagyon akarom van benne aktuálpolitika – de biztos, hogy nagyon akarom? Biztos, hogy a világ csak „rosszak” és „jók” és aki nem aktuálpolitizál a színházban és nem áll a „jóK” oldalára az valami selejtet alkot? Balázs Zoltán és a Maladype biztosan nem: persze ismerni kell a Machbethet, persze gondolkodni kell közben, persze nem lehet egy az egyben lefordítani a „mára”, persze érdemes még egyszer megnézni (fõleg ha a bemutatón tényleg olyan csapnivaló volt a hangosítás, ahogy mindenki mondja). Kedves urak hölgyek! igen, érdemes újra elmenni és megnézni. Engedni, hogy hasson. Esetleg beleborzongani. Néha felröhögni. És utána elgondolkodni rajta. Pont. Ennyi. Épp annyi amennyi a színháztól kell. Üdvözlettel: Király Júlia”
2/10
tiltassy 2013 szept. 07. - 14:05:59 2/10
Balázs Zoltán még a zseniális Petrik Andreát is tönkretette: gyönyörû deklamációja orrhangú, befelé fojtott motyogássá torzult. Plusz:az elsõ szótag drasztikus megnyomása, mely a többieknél is beteges, széttördeli a szöveget.

Orosz Ákos a Platonov óta majdnem kilábalt ebbõl a krízisbõl, de monotonitása megöli a szerepet. A másik színésznõ minõsíthetetlen, Lendváczky derekasan küzdött. Botrányos gagyi a patkányok alkalmazása.

Egyetlen, de az aztán csodálatos teljesítmény: Szûcs Péter Pál, aki mint énekes, zenész, Duncan és Kapus egyedülálló érzékenységgel, hihetetlen erõvel uralja a kivüle tök béna színpadot.
Talán inkább a leginkább néma gesztus-játékot kellene forszírozni, lásd a remek Trisztán.