Színház

Macskák

musical, 160 perc, magyar, 2013.

Értékelés:

20 szavazatból
Szerinted?

Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.

T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.

A Madách Színház 1983. március 25-én mutatta be a Macskákat, közvetlenül a londoni ősbemutató után.

Az eltelt 30 évben az előadás csaknem 1400-szor került színre - nemcsak Budapesten, hanem Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán, sőt az olaszországi Trento és Bergamo közönsége előtt is.

Minden magyar színházi rekordot megdöntve eddig több mint1,5 millió néző vásárolt jegyet a musicalre.

Az eltelt három évtizedben sok szereposztást megért a Macskák: a különböző szerepekben összesen 190 művésznek tapsolhatott a közönség.

A(z) Madách Színház előadása

Stáblista:

Hozzászólások

d^2 2019 jan. 27. - 15:07:40
Nagyrészt egyetértek az előttem szólókkal, de annyival kiegészíteném, hogy a Kongresszusi Központ bármilyen színi előadás bemutatására alkalmatlan. Eddig a jó sors úgy hozta, hogy csak néhány konferencián találkoztam a hellyel, ami rendben is volt: fószer kiállt, beszélt, prezentáció kivetítőn stb. Mikor megláttam, hogy a nézőtér sík részén megduplázták a sorokat és még a folyosóra is tettek székeket, a sorok mellé, már rosszat sejtettem. Aztán, mikor leültem a helyemre (pontosabban mellé, mert azt már elfoglalták) beigazolódott a sejtésem: a színpad 2/3-a látszott horizontálisan, vertikálisan meg a színészek kb. deréktól felfelé. A többit az előttem ülő emberek és a színpadi technika takarta, ami normál sorközökkel, kiemelt színpaddal kiküszöbölhető lett volna. A kivetítőn sem lehetett sokkal jobban követni az eseményeket. A közönség meg úgy viselkedett, mint egy könnyűzenei koncerten, énekelt, tapsolt, izgett-mozgott, ami nekem elég furcsa volt, de musicaleknél lehet, hogy így szokás (tény, hogy ez nem az én műfajom).

A darabról: a koreográfiát (ami amúgy ennél a darabnál igen lényeges lenne) nem tudom megítélni, mert alig láttam belőle valamit, viszont a színészek, kevés kivétellel, elripacskodták a macskaszerepet. Némi áthangszereléssel és a hangsúlyok áthelyezésével, hatásosabb díszlettel, lehet, hogy ki lehetne hozni még a gyengébb zenéknél is megkapóbb kóbormacska karaktereket, de erre sajnos nem is törekedtek. Jobban belegondolva, a közönségnek volt igaza, tényleg olyan volt az egész, mint egy koncert (abból is a vidéki hakni kiadás).

Sajnálom amúgy ezt az egészet, mert látszott, hogy a színészek, táncosok élvezettel játszottak és sokat beleadtak volna, ha kapnak megfelelő instrukciót, szerintem inkább a rendezésen csúszhatott el. Tény, hogy egyiküknek sem sikerült igazán jól hozni a "macskát".
5/10
Gabriella Kormendi 2018 márc. 02. - 13:06:56 5/10
Teljesen egyetértek. Amúgy le kéne porolni, fõleg a koreográfiát és a hangszerelést. A színészi játékról jobb nem beszélni, érdemes ránézni az eredet szereposztásra. Vagy talán nem is...
A Kongresszusi Központ pedig teljesen alkalmatlan erre, 2x akkora, mint ahol ez az elõadás nézhetõ, a hangosítás rémes, mindenki a kivetítõket nézi, mint a moziban.
Edmond Dantes 2018 márc. 01. - 16:34:20
Ez a musicalek sorsa = többségük elavul, kivétel(ek) a szabályt erõsíti(k). 1984-ben nekem is nagy élmény volt a Macskák, kb.15 évvel késõbb már nem. A musicalek, ahogy te írod: legszentebb tehenét, a My Fair Ladyt kisgyerekként kb. 50 éve láttam Bástival-Lehoczkyval és odavoltam érte. Pár év múlva a film (már?) egyáltalán nem tetszett és azóta sem kedvelem túlzottan a darabot, volt is bõven vitám errõl itt a fórumon.
1/10
Siendor 2018 márc. 01. - 10:19:16 1/10
Ne szórakozzunk, ez egy borzalmas darab. Valószínûleg 1983-ban azt hitték hogy ez jó, menõ, meg "igazi nyugati darab", és nem volt divat szidni, mindenki elájult a csodától, mint bármitõl ami "nyugati", de a helyzet az, hogy a darab:
1. nem szól semmirõl
2. unalmas
3. teljesen indokolatlan hosszú zenéstáncos részek vannak benne, mintha a szövegírónak elfogyott volna az ihlete, meg még a zeneszerzõnek is, csak ki kellett volna tölteni az idõt valamivel hogy meglegyen a két felvonás
4. van benne összesen 3,5 jó dal, a többi nem hogy középszerû, de rossz is, a helyzetet súlyosbítja hogy ezek közül 3 közvetlen egymás után van
5. nagy megerõltetés nélkül lehetne 1 felvonás, 1.5 óra, nem maradna ki semmi lényeges.

Én azt hiszem, hogy a 35 év alatt ez valami szent tehén lett, és ha valakinek nem tetszik, az magában keresi a hibát, de ki kell mondani - ez a darab sosem volt jó, és nem is lesz. A 2018-as feldolgozásban ráadásul pocsék színészek pocsék játéka, bakihegyek súlyosbítják ezt a történetet...

Én ilyen rossz musicalt életemben nem láttam.
1/10
abano 23 2013 márc. 27. - 18:21:57 1/10
A legek darabja a Macskák---legtöbbet játszott -több mint 1400 elõadást ért meg, 1.5 millió embert lenyügözött.
A Szirtes-Seregi alkotópár munkája elõtt Webber is kalapot emelt.A világhirû zeneszerzõ azt mondta: a Madách szinházi elõadás jobb volt, mint a londoni.A bemutatón részt vettem, csodás elõadásnak tapsoltunk, ami bosszantó
ez immár 30 éve történt. A felujjitáshoz sikert kivánok.Hamarosam megtekintem, akkor a pontokat is mellékelem.
A mostani pont az elirás, én 30 évvel ezelõtt 10 pontot adtan volna, ha lett volna internet szavazás!!!