Színház

Mágnás Miska

operett, magyar, 2011.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Békeffy István és Kaszó Elek átdolgozása, valamint Békeffy István és Bakonyi Károly filmforgatókönyve (1949, R: Keleti Márton) alapján, Szabó Borbála átiratának, és a Mohácsi-testvérektől elcsent idézetek felhasználásával átdolgozta: Romvári Gergely.

"...ha majd egyszer mindenki visszajön,
ha majd egyszer mindenki visszajön..."

Az első világháború éveiből visszhangzó, jól ismert katonadal szavai ezek - ugyanúgy Szirmai Albert dallamán szólnak, ahogy a Mágnás Miska örökzöldjei: Hoppsza Sári... A nő szívét ki ismeri... Fáj, fáj a szívem... Úgy szeretnék boldog lenni... Csiribiri kék dolmány... Cintányéros cudar világ...

A Mágnás Miskát 1916-ban mutatták be, cudar világban, az első világháború kellős közepén. Máig tartó sikerét az 1949-ben készült, Keleti Márton által rendezett filmnek is köszönheti. Bakonyi Károly és Szirmai Albert tízes években írt operettjét Békeffy István szabta át a kor követelményei szerint, s a forgatókönyv a mű számtalan színpadi feldolgozásának magja lett.

"Szilvalé, rongyő!" - ki ne idézné az arisztokrata affektálás kigúnyolásának legfrappánsabb fordulatát néhanap?

Ki ne vágyna megismerni egy csillogóbb világot? Ki ne vágyna magasabb körökbe? Ki ne vágyna - csak úgy egyszerűen másnak lenni? Ki ne engedne a csábításnak, hogy aztán gyorsan ki is ábránduljon belőle? Hányszor vágyjuk a lehetetlent - lenézve a saját javainkat, hogy aztán rájöjjünk: nélkülük idegenek maradunk, nincs esély az asszimilálódásra. Otthont, jelmezt cserélünk... s közben belsőnket, egyéniségünket adjuk fel. Hű de komolyan hangzik! Micsoda mélységek! A Mágnás Miska mégiscsak egy operett - habkönnyű szórakozás, nevetés potyogó könnyekkel, jól ismert melódiák, a nézőtér a színpaddal együtt dúdol... Most sem lesz másként. Csak épp igazi remekművel állunk szemben, s az ilyen bizony nagy titkok tárháza, emberi mélységek labirintusa, amelyben kacagás és vidám zeneszó közepette hol jobban, hol kevésbé rejtve, de mégiscsak saját magára, kortársaira ismerhet, rajtuk s önmagán nevethet a néző. Ahogy a Cintányéros, cudar világ sem a kosztümös, messzi múlt, hanem a jelen valóság görbe tükre. Harangi Mária

Kórus:
Katona Kornél, Kováts Dóra, Lupaneszku Vivien, Magyar Cecília, Pete Zsuzsanna, Spisák István, Zsíros Viktor, Bódis Bettina, Csöngető Nikolett, Dancs Júlia, Gál Anna, Góra Máté, Herold Barnabás, Kun Gábor, László Attila, Ludmány László, Ludmány Levente, Molnár Lillla, Mrakovics Norbert, Simon Vera,Tornyos Ervin

Zenekar:
Dóra Attila, Zumbók Jánosné, Kuszka Gabriella, Kissné Horváth Melinda, Valter Izabella, Mázsáné Horváth Viktória, Csongár Edit, Békési Mihály, Dériné Szőlősi Judit, Doffkai Kristóf, Baranyai Olga, Vörös István, Prok Miklós, Radics Igor, Kócziány Lajos, Farsang Katalin, Kunhegyi Zsolt, Györe Andrea, Kiss Krisztián, Bodnár Sándor, Csikár Lívia, Pekár Zsuzsanna, Bécsiné Simán Zsuzsa, Kovács Róbert, Tornyos Tibor, Joó Nikolett, Kovács Attila, Benkő Éva, Menyhárt Péter, Illés Klaudia, Berki Antal, Valera Zsanett, Gyulavári Adrienn

A(z) Hevesi Sándor Színház előadása

Bemutató időpontja:

2011. április 15., Hevesi Sándor Színház

Stáblista:

Szereplők

Korláthy gróf
Stefánia (a felesége)
Nagymama
Baracs István (mérnök)
Pixi gróf
Miska (lovász)
Marcsa (mosogatólány)
Eleméry Tasziló (Cigány)
Leopold (főkomornyik)

Hozzászólások

Parno Graszt lemezbemutató koncert a Müpában február 14-én!