„Cintányéros cudar világ”, „Hoppsza Sári”, „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni” – ezek az örökzöld slágerek a Mágnás Miska bemutatóján csendültek fel először 1916-ban. Szirmai Albert operettjei magyarországi megjelenésük után egymás után hódították meg Európa színpadait. A szerző invenciója és dallambősége ugyanis csodaszámba ment. A kritikusok szuperlatívuszokban írtak arról is, hogy Szirmainak egyedülálló érzéke van a burleszk-komikumhoz, a paródiához. A történetben Baracs Iván bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait. Lovászlegényét, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló gróf néven bevezeti a társaságba. Miska menyasszonyából, Marcsából, a tenyeres-talpas mosogatólányból pedig Mary grófnő lesz…
Mágnás Miska érdekessége, hogy az operett irodalom azon ritka darabjai közé tartozik, amelyben a táncos-komikus és a szubrett a főszereplők.
Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara
A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások