Mesés férfiak szárnyakkal

előadás, magyar, 2010.

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Értékelés:

21 szavazatból

Szerinted?

Ki ne álmodna arról, hogy repül? Ki ne vágyna elszakadni a földtől, a mindennapoktól? Ki ne szeretne együtt repülni az angyalokkal, vagy megtalálni élete értelmét? Önmagát, Istent, a megváltást? Ezer évekkel ezelőtt is program volt ez, és ma is az. Csak éppen - bár a díszletek, a történelmi korok - változnak, az emberi jellemek nem annyira. A Gagarin alcímet viselő előadás több pilléren nyugszik. A történet egyik szála az a heroikus, egyszerre emberfeletti, embertelen (és nagyon emberi!) küzdelem, melyet egykoron a nagy Szovjetunióban folytattak tudósok, mérnökök azért, hogy az űrversenyben megszerezzék az elsőséget. Sztálin elvtársnak ugyanis egyáltalán nem volt mindegy, hogy a Föld légterét először elhagyó rakéta orrán amerikai zászló jele lesz majd - vagy vörös csillag, sarló és kalapács. Ezért küzdött Ciolkovszkij, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója, vagy a két híres, Gulagot is megjárt rakétatervező mérnök, Koroljov és Glusko, akiknek tulajdonképpen a poklok poklában kellett olyan eredményeket produkálniuk, mint amerikai kollégáiknak, akiket viszont saját rendszerük a tenyerén hordozott. S ennek a küzdelemnek voltak hősei és áldozatai az első űrhajósok, Gagarin, Tyitov vagy éppen Nyeljubov. Az ég természetesen nem pusztán anyagi értelemben létezik, hanem a menny szinonimája is, ahova az út a megváltáson keresztül vezet. Az embernek meg kell találnia önmagát, a maga istenét, a maga megváltóját, aki elviszi ebből a pokolból, aki értelmet ad az életének. Az égről ereszkedett alá kétezer esztendővel az űrprogram előtt egy csillag is, mely a megváltó Krisztus eljövetelét jövendölte. Három napkeleti király indult imádni őt - és egy negyedik király. A szláv mitológiából ismerős kiskirály (egy cárevics), aki maga sem hitte, mikor útra kelt, hány évtizeden át fog bolyongani, hogy eljusson az ő Jézusához, az ő személyes megváltójához, miközben semmi mást nem tett, mint igyekezett tisztességesen élni, abban a reményben, hogy méltó lesz a találkozásra. Vidnyánszky Attila rendező egy különös víziót visz színre legújabb előadásában. Történelmi korokon átívelő, színes, szélesvásznú tablójában a néző önmagára ismerhet, és felmérheti: milyen magasra repítették képzelete szárnyai a térben: sikerülhet vajon e fenséges kalandban, az idő súlyát levetnie? (Szénási Miklós)

Bemutató időpontja: 2010. november 26., Csokonai Nemzeti Színház

A(z) Nemzeti Színház előadása

Hozzászólások

2/10

Életem egyik legrosszabb színházi élménye volt. És még kis sem lehetett menni. 10/2 de csak a Trill Zsolt miatt.

Válasz

6/10

Tegnap megnéztem az elõadást, ma elolvastam itt társaim megjegyzéseit. Egyikükkel sem szeretnék vitába keveredni. A produkcióról írnék.
Elmentem a híréért, nem mert Vidnyánszky kontra Alföldi ügyben szeretnék megnyilvánulni. Én egyszerû fizetõ nézõ, színházrajongó vagyok. Érdekel sokféle színházi mûfaj és nagyon szeretem, ha a pénzemért élményt ad az elõadás, mely a darab, a rendezés a színészek és az ének, zene, tánc együttes munkájának eredménye.
A valóban hosszú játékidõ valóban gyorsan eltelt, tetszett a mozgalmasság, a forgószínpadon elhelyezett nézõk, akik a „Gagarin Travel” cirill betûs zacskójával is felszereltettek, ha rosszul tûrnék az utazást.
Mert utaztunk térben és idõben, elvegyültünk az örökké égbe vágyó emberi testi és lelki kívánság és a politikai ûrverseny kavalkádjában. A technikai zsenialitás nagy nevei Leonardótól, Ciolkovszkijig sokan kavarogtak körülöttünk és ismerõsen csengett „a holnapra készen kell legyen, elvtársak” mondat is. Az ûrhajós-staging jelenet szórakoztatott a legjobban, a pofára alkalmasság helyett a neve majd jól mutat a címlapokon szemlélet gyõzött ezúttal a szakmaiság felett.
Alekszandr Belozub díszlet és jelmez ötletei közül engem a befóliázott Gagarin helyszíni elõállítása kapott meg, lebegõ figurája a Nemzeti nézõterével a háttérben pedig a hajdani fotókra emlékeztetõ igazi látványosság volt.

Válasz

Bocs, elõzõmet valszeg OFF-olnom kellett volna, most utólag pótlom.

Válasz

Úgy általában? Semmi. Ha úgy szól(na) a kérdés, mi a véleményem arról, ha egy rendezõ egy diktatúrában,megengedõbben: nem demokratikus viszonyok között rendez meg egy sorok-között-olvasni-tanító, mondjuk úgy, ellenzéki darabot vagy rendez meg/értelmez át hasonlóképpen egy klasszikust, az sztem bátor cselekedet. Voltak ilyenek, sokak szerint leginkább ilyen viszonyok között születhetnek emlékezetes színházi alkotások. Ilyen lehetett (nem láttam) az 1981/82-es kaposvári Marat/Sade és mások vagy számos eldugva játszott v dobozban maradt játékfilm. Demokráciákban az "ellenzéki" színházcsinálás lájtosabb, de nehezebben körülírható dolog. Ha nagyon sommásan kellene fogalmaznom, azt mondanám: a (nem találok jobb szót) "kormánypárti" színház nem vagy ritkán jó színház. Olyan mint a kormánypárti humor: az meg sokak szerint nincs is. Persze: mi az h "jó színház"? A színház, tágítsuk ki kissé: az elõadómûvészet (mozi!) nagyjából akkor izgalmas, akkor kreatív, ha mûvészi értelemben "lázad", ablakot nyit/tükröt tart a világ felé, a kor megválaszolatlan kérdései, kihívásai elé és a maga sajátos eszközeivel véleményt nyilvánít, esetleg megoldást kínál. Figyelem: mindez nem zárja ki a "szórakoztató" színházat (mozit stb.), a szórakoztató produkciókat! A nagy, maradandó emlékû produkciók meg valahol talán épp attól lesznek azok, mert a fentieket ötvözni képesek.

Válasz

Bocsánat,Cabaret-et akartam írni.

Válasz

Válaszából azt hiányolom, amire rákérdeztem. Mi a véleménye a rendezõk és diktatúrák viszonyáról? Merthogy ebben én nem látok különséget.( Láttam a Chicagot, de most nem arról volt szó)

Válasz

"Számomra egy nagy csalódás volt az elõadás." Ezt nem én írtam, hanem BD80. "Mephistóhoz hasonló unalmak..." Ezt sem én írtam, hanem ön. A "szezon-fazon" hasonlattal csupán arra utaltam h sztem összehasonlíthatatlanok. Tovább megyek. Láttam pl. a Mephistót: tetszett és láttam pl. a Cabaret-et a Centrálban: nem tetszett (az elõadás). Na ez a két darab igazán hasonló idõben, helyen játszódik és témájában, hangulatvilágában is hasonló. Hasonló, de (számomra) ennek ellenére nem összehasonlítható. Mert más darab, mert más a rendezõ, mert mások a közremûködõk. Mint Mephisto és Gagarin. Szezon és fazon.

Válasz

Ja, hogy a szezon! Hát abból a feltételezésból indultam ki, hogy ha nem tetszik egy Vidnyánszky darab akkor bizonyára tetszik az Alföldi rendezés. Mondom feltételezés, de ha alaptalan, akkor máris érezze magát megkövetve. Ja és a fazon! Hát ki merné tagadni, hogy mindkét elõadásnak súlyos köze van valamilyen diktatúrákhoz, így van alapja az összehasonlításnak. Meglepõ számomra az, hogy ezen díktatúrákhoz való viszonya , (véleményem szerint) mindkét rendezõnek ugyanaz. Ezt a két alkotás alapján merem állítani.Ellenkezõ vélemény szerintem igencsak elõítéletes.Érdekelne viszont , hogy mi errõl az Ön véleménye.Üdvözlettel.

Válasz

Köszönöm, továbbra is kérdezem: hogy jön a szezon a fazonhoz? Nekem például nagyon tetszett ez: http://mupa.hu/program/recirquel-cirkusz-az-ejszakaban-2014-02-18_19-00-fesztivalszinhaz
vagy ez: http://katonajozsefszinhaz.hu/component/content/article/5-bemutatok/40807-oedoen-von-horvath-a-vegitelet-napja
és nagyon NEM tetszett ez:
http://www.port.hu/a_csillagos_eg_(avagy_a_nemzetkozi_sikerre_valo_tekintet)/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=20467&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44&i_topic_id=
Direkt linkeltem be egy (új)cirkusz mûfajú produkciót is, szintén részben BD80-nak, de õ az adatlapja szt valszeg csak egyszeri "hirtelen felindulásból" regisztrált és szólt hozzá. Ha nem, annál jobb.
Ám óvakodnék összehasonlíthatatlan produkciókat összehasonlítan: szabad, de nincs sok teteje. Szezon és fazon.

Válasz

Igaz, eredetileg BD 80 -nak címeztem válaszomat .

Válasz

Igen, láttam. igaz csak egyszer.

Válasz

Készséggel elhiszem a nagy élményrõl szóló beszámolót...ha nem ránt ide célzatosan és célzottan egy másik produkciót. Ha ön egyáltalán látta azt a másik produkciót (látta?), akkor is kérdezem: hogy jön a szezon a fazonhoz? Nincs több kérdésem. Köszönöm.

Válasz

Századon átívelõ történelem óra,nagyszerû alakításokkal. Úgy repült el a két és fél óra hogy észre sem vettem.A kedves nézõtársam bizonyára a Mephistóhoz hasonló unalmakhoz szokott, így a Mesés Férfiaknak csak a látványjegyeit tudta értékelni. Sajnálom és sajnálhatja.

Válasz

4/10

Számomra egy nagy csalódás volt az elõadás.
Valahol egy színdarabtól annál többet várok el, hogy látványos legyen. Ha látványos dolgot szeretnék látni, elmegyek az operettszínházba, vagy a cirkustba. Ez utóbbi helyen még legalább röpködnek is az artisták.
De az elõadás külsõségein túl egy nagy adag belsõ sivárság sugárzott a darabból

Rátonyi Róbert jutott eszembe az elõadásról kifelé jövet: Ez is operett, az is operett.

Válasz

Az egyik legjobb elõadás, amit valaha láttam. Alekszandr Belozub remek díszletet álmodott meg. Az elõadást nagyon különlegessé teszi a forgó, színpadi nézõtér, amely tényleg azt az érzetet kelti, mintha mi nézõk is repülnénk.
Az elõadás elõtt sokan féltek, hogy 2 óra 20 perc szünet nélkül nagyon hosszú lesz, de annyira leköti az embert a történet, a látvány, hogy hamar elröppent ez az idõ.

Úgy gondolom, hogy a világ bármely színpadán megállná a helyét ez az elõadás, amelyhez persze kellett a kitûnõ színészi játék és persze Vidnyánszky Attila rendezõ Úr egyedi víziója.

Válasz

10/10

Ma este volt szerencsem latni a darabot. 2 ora 20 perc szunet nelkul, de egyetlen percig nem unatkoztunk. Nagyon komplex es remek eloadas, teljesen a hatasa ala kerultem. Csak meghatottsaggal tudom emliteni a torteneteket, a szineszi jatekot, az enekeket, a zenet es a latvanyt. Latni kellene. Minden ugy volt, ahogyan arrol elozetesen Cserhalmi Gyorgy nyilatkozott itt: http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/cserhalmi-gyorgy-meselt-a-meses-ferfiak-szarnyakkal-cimu-eloadasrol/cn/news-20100908-08363111

Az elottem levo sorban ultek a kritikusok es mar az eloadas elott leszoltak az egyik diszletelemet. Kivancsi vagyok, mi jelenik majd meg az ujsagokban. Akinek ez nem tetszett, az probalja meg felulmulni es ugyanez a darabot jobban megcsinalni. Nem fog sikerulni.

Válasz

8/10

Égõ gyertyákat tartó garabonciás kalpagjában Rácz József oltárképet, égi víziót, földi jelmezt egyaránt fest, Pál Eszter angyalhangon recitálja a karácsonyi balladát: Vidnyánszky Attila koncepciója az isteni gyermek földre szállásával társítja a mennyekbe törõ szárnyas ember kísérleteit. Lengõlábú, vesszõparipáján Oleg Zsukovszkij egymaga személyesíti meg a Három Királyokat, karizmatikus jelenlétét késõbb fájdalmas siratóénekkel tetézi. Két kalapácsos munkás, Bakota Árpád és Tóth László kovácsolja Ciolkovszkij gépezeteit, aztán fegyházra ítélt tudósként, az USÁ-val vetélkedõ szovjet rakéta-programot erõsíti.

Nemcsak "a Föld fog sarkából kidõõõlni...", velünk is megindul a forgószínpadra épített nézõtér és a percenként változó színtérrel, valósággal a súlytalanság mámorába röpít. De a színpadon sem a gravitáció törvényei uralkodnak: Trill Zsolt a fellegekbe kúszva mázolja rakéta-ábrándjait, - a gigászi népi erõfeszítés, jócskán megelõzve az 1989-es határnyitást, egyelõre csak a bajkonuri ûrközpont felé nyitja meg a vasfüggönyt. Sztálin, Mercs János groteszkségében is félelmetes alakításában rövidesen szalmakalapos Hruscsov-vá jelenték- telenedik, kinek piáros téblábolása kudarcba robbantja a háromfõs ûrutazást. Az égig érõ tûzgömb alatt halálba vonagló testek rángatóznak, Ivaskovics Viktor propeller-lábú asztronautájának bádogmellén komor mementóként döng a nagykalapács. A kiindulópontot Oleg Zsukovszkij költõi szövegein kívül Szénási Miklós és Lénárd Ödön írásai jelentik, de a darabban az összes résztvevõ alkotó energiái sûrûsödnek. Vidnyánszky színházának meghatározó eleme a párhuzamosan futó, egymást ellenpontozó, avagy erõsítõ momentumok Cage-i egyidejûsége. A férfiak dámajátékkal ütik el az idõt, a dámák asszonyos vodkázással: Ráckevei Anna és Szûcs Nelly ábrándos énekében úgy szárnyal a Kremerata Piazzolla-zenéje, mintha orosz népdal lenne, - alig vesszük észre, hogy a másik sarokban a Generalisszimusz portréja készül... Vivaldi presto agitato-ja a bábszínházi paraván fölött acsarkodó fejek háborús hisztériáját festi alá, a reneszánsz apródruhában éneklõ Leonardo da Vinci fura gépezetei is sorra megjelennek.

A ruhák, a jelmezek, a faragott masinák megalkotása és a csillagos égbolt megháromszorozott kupolája Alekszendr Belozub nagyvonalú fantáziáját dicséri, a festmények Gennagyij Gogoluk alkotásai, Pál Lajos zongorán, harmonikán bûvöl varázsoshang kulisszákat. Nem is mindig bírjuk teljes figyelemmel követni a burjánzó sokszínûséget, bizonyára kristályosodni fog még a örvénylõ tombolás, talán nem ártana, néhány körre sötétben, csukott szemmel ringatni körbe a nézõket, a szférák zúgásában pihentetve a megfáradt érzékeket. A Szputnyik kilövése elõtt csillogó alufólia-szkafanderbe öltöztetik a jelölteket, a furmányos népvezérek szemet szúr Tyitov keresztneve, ("Germán", ugye...), a másiknak meg a családneve idegenszerû, így lesz az elsõ Jurij Gagarin, akinek búcsúszavai apjához szólnak. Cserhalmi György, aki ritka színészi alázattal illeszkedik be az összetett színpadi történésekbe: kórustag, öltöztet, szekundál, sõt még az üstdobot is veri, ebben a jelenetben poétikus bölcsességgel emlékezik nemzeti hõssé nõtt fia gyermekkorára, szelíd szavakkal emberléptékûvé nemesítve a történelmi eseményt. A páholyban Sztálin dobol, az orosz asszonyok énekelnek, Trill Zsolt a Gagarinról elnevezett létesítményeket sorolja, néha egy barokk ária kezdõsora ível át a téren. Az anyaföldbõl vétetett õserõ, az Orosz Muzsik, aki ott pusztult a háborúban, aki ott égett a felrobbanó ûrhajóban, aki vállán cipelte a Diktátor szárnyas démonát, melynek bordáin akasztott emberek himbálóztak: Kristán Attila most fehér füstfelhõben, diadalmasan szárnyal a vágyott magasságba.

Vidnyánszky Attila alkotása az ellentétek egységét képes megmutatni: az orosz nép keserve, a gyõzelem mámora, a zsarnokság tébolya és az összetartás éltetõ ereje, mind szerves alkotórésze a transzcendens vízióvá emelkedõ misztériumnak. Színe és fonákja, pokolra szállásból mennybemenetel. Weöres gondolatával: talpa alatt a föld, feje fölött a csillagos ég, a kettõ között az Ember a létra.

Válasz

Értékelés:

21 szavazatból

Szerinted?

Mesés férfiak szárnyakkal

Értékelés:

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Mesés férfiak szárnyakkal

Értékelés:

Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Ajánlók és kritikák:

Hozzászólások

Értékelés: