Színház

Monarchia (Népek tánczai)

táncelőadás, magyar, 2007.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Az 1867-es Kiegyezéssel létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely minden téren ugrásszerű fejlődésnek indította az országot. A népművészet, a díszítőművészet virágzott, színesedtek a viseletek, a különböző nemzetiségű emberek békében megfértek egymás mellett, megőrizve saját táncaikat, zenéjüket, kultúrájukat. Műsorunk első felében bemutatjuk a monarchia népeinek folklór kincsét: hagyományos szokásait, virtuóz táncait, gazdag viselet-kultúráját, ill. felvillantjuk a báli élet egyes pillanatait. A második részben a kor művészi alkotásainak alapján, /sok humorral/ "filmszerű" életképekkel, táncszínházzá varázsoljuk ezt az időszakot, remélve, hogy jó szórakozást nyújtunk a közép-európai kultúrák felbecsülhetetlen értékeivel.

I. rész
Nyitány (részletek Liszt Ferenc: Koronázási miséjéből)
1. Magyar kép
2. Osztrák Schuplatter
3. Morva (cseh) verbunk és polka
4. Polka és valcer (zene: J. Strauss)
5. Gorál (lengyel) táncok
6. Szlovák és felvidéki magyar táncok
7. Palotás (zene: Rózsavölgyi Márk)
8. Busójárás
(Hucul pár)
(Zsidó férfiak)
(Cigány álom)
Tavaszköszöntő (délszláv)
9. Románok és erdélyi magyarok tánca
10. Toborzó

II. rész
1. Éljen a haza!
2. Honvédsirató
3. Betyár a siralomházban
4. Majális
5. Táncoló paraszt (zene: Lajkó Félix)
6. A bál
7. "Ferenc Jóska bakája..."
8. Tánc a cédrus alatt
9. Finálé

Közreműködnek: a Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház zenészei és a Honvéd Együttes Népi Zenekara (vezető prímás: Szalai Antal).

A(z) Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Hozzászólások

laplasz 2010 ápr. 27. - 16:54:29
Nem tetszett - sose gondoltam volna, hogy ezt fgom tudni mondani a Honved táncegyuttesre. Nem lattam oket sokszor, a Fekete gyongyok utan viszont valami hasonlo produkciot vartam.
Olyan volt, mintha egy videodiscoban lettem volna, ahol a DJnek koze se volt eltalalni a szamok helyes sorrendjet. Annyira rendszertelenul kovetkeztek egymasutan a stilusok, es azok hangulata - hogy folyamatosan azt kerdeztem magamtol, most mi van??
Egyszer temetes, aztan egy szindarabszeru valami eroltett humorral (egy neptanc eloadas kellos kozepen) - aztan hirtelen annak is vege lett barmifele lezaras nelkul - de mar egy betyar ostorral kalimpal egy nem odaillo zenere, akit 3 perc utan szivenlonek???? - de mar nem is akarja erteni az ember, hogy mi tortenik a szipadon, mar reg elveztette a fonalat csak abban remenykedik, hogy ez volt az utolso eloadasa ennek a megnemertett koncepcionak. Egyszer felvetelrol megy a zene, egyszer eloben, egyszer playback, egyszer nem... Olyan erzesem is volt, mintha 2 egyuttes lepett volna fel, az egyik a hagyomanyos, megszokott elemekkel - a masik viszont ilyen erthetetlen 1 perc leanykero, 1 perc, rabbitanc, fel perc cigany "veres", 1 perc leany korus, 10 masodperc Busok kimennek a szinpadrol stb... Ugye milyen zavartnak tunik ez a mondat - hat nem kevesbe volt zavaros az is, amit lattam. Ugy erzem, hogy nagyon nem atgondolt lett ez az egesz, mintha mindenki kapott volna 1 percet, hogy mutassa meg amit tud - es kesz is egy 2 oras eloadas. (en 13 evig versenytancoltam - barcsak a becsi keringot ne mutattak volna meg)
Lulu 2007 nov. 13. - 23:54:23
A táncosok nagyszerûek, a jelmezek is szépek, a koreográfia elmegy, (semmi új) de a zene borzalmas! Elront mindent! Hamis hegedûk és kakofóniák, mintha egy magnóból bömbölne a népzene, valami vidéki disco szinvonalán. A zenészek lehet hogy jók, de amit jászaniuk kell az borzalmas. Tönkrevágja az egész produkciót, sok lelkes táncos rengeteg munkáját. A német és a szlovák népzenébõl kiindulva, nem elég "autentikusak" a dallamok. A palotás és a csárdásnál, pedig olyannyira kerülni akarták a kliséket (vagy nem tudom mi lehetett a cél) hogy szinte a dallamokra sem lehet ráismerni, akárcsak a verbunkósnál. Borzalmas! A darab egy nagyon magas intenzitáson kezd, és a végéig megmarad ezen, nincsenek kiemelkedésem, sem szükséges mélységek. Ez fárasztóvá és néhol unalmassá teszi a nézõ számára az elõadást. Nem ártott volna egy egységes dallam motivum ami vissza-visszatérõ lenne, szólótáncosok amikor megnyugodhat a nézõ szeme, hogy a következõ tömegjelenet képeit befogadja. Az ember úgy hagyja el a nézõteret, hogy egyetlen dallamfoszlány sem maradt meg a fülében, pedig a Monarchia népeinek zenéjében bõven lenne ilyen amit szívesen dudolgat a színházból kijövet magában.
Hogy a végére valami pozitív kerüljön, jó ötlet a Majális c. festmény, a Táncoló juhász c. szobor és a Magányos cédrus c. kép megjelenítése ilyen formában. Igazán ötletes, ehhez gratulálok!
Olyan jó lenne ha egyszer mi magyarok is tudnánk valami világszínvonalu produkciót, nem csak a kelta tigris, Flatley és társai.