Színház

Nehéz

színmű, magyar, 2010.

Értékelés:

26 szavazatból
Szerinted?

A Nehéz főhőse Háy János mindenkori főhőse: a vidékről tizenévesen Budapestre kerülő fiatalember, aki szülei egyetértésével, sőt támogatásával megszakítja a végtelennek tűnő családi láncot, kiszakad az otthoni fészekből, "különb" lesz, mint ősei, megváltja a nemzetséget stb. Aztán az illúziók kicsorbulnak, ahogy kell. Régi otthonát elveszíti, újat a nagyvárosban nem lel, noha minden próbálkozása arról szól, hogy megteremtse "saját életét". S ez a saját élet a törvény és véletlen által meghatározottan kétségbeejtően kiszámítható: kudarcos visszatérés, alkohol és magány, bukás és halál. Háy sajátos nyelve, humorát még őrző, egyre szikárabb és szigorúbb fogalmazása a komédia színeit felcsillantó sötét magyar tragédiát ígér.

"... vissza oda, ahová soha többet nem akartam, és ez a rém lebegett előttem, hogy ülök a vonaton, és a vonat visz vissza, vissza oda, ahonnét eljöttem." (részlet a drámából)

"... Sebzettek, sérülékenyek esendőek vagyunk, de éppen esendőségünkön keresztül tudjuk egymást megérinteni. Csakhogy olyan korban élünk, amelyben az esendőséget el szokás tagadni. Ez szerintem ember- és létellenes gondolkodás. Az esendőség a létezés alapélménye. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ne rettegjünk a másiktól. Mert egyikünk sem tökéletes. A tökéletes félelmetes - és érdektelen, unalmas. Azért szánt az Úr csak hat napot a teremtésre, mert nem akarta, hogy tökéletes legyen." (Háy János, író)

"... Ebben a történetben beteljesedik valami, mert érezzük, ez az ember mintha már régóta ki lett volna jelölve a halálra. Járkál saját életében, már jó ideje nincs is mit keresnie. Amikor utoljára elindul az anyjától, nem meghalni megy, de mintha érezné, hogy ennek vége. És furcsa talán, de ez mintha nem is lenne baj. A végzet teljesedik be, amikor meghal." (Mucsi Zoltán, főszereplő)

A(z) Ördögkatlan Produkció előadása

Bemutató időpontja:

2010. október 22., Ördögkatlan Produkció

Stáblista:

Hozzászólások

10/10
Lászlóné Szilágyi 2018 ápr. 09. - 12:42:21 10/10
Fantasztikus amit Mucsi Zoltán alakított. Nem voltak véletlenek azok az elismerések! De Lázár Kati is frenetikus volt amit szó nélkül és csak a mozdulataival és arckifejezésével el tudott játszani. Szuper előadás!
1/10
surviver 2011 dec. 26. - 22:29:24 1/10 Előzmény oszizambo
Háy darabjait nagyon szeretem, ez viszont nagyon nem tetszett. Pedig Mucsinak,akit nagyon nem bírok, adtam esélyt, mert kíváncsi lettem, miért sikeres a darab, nos, azon a hétvégén ez volt a 6. darab,amit láttam és messze a leggyengébb.
10/10
CinkaPanna 2011 nov. 27. - 23:29:49 10/10
Fantasztikus volt Mucsi Zoltán alakítása,méltán kapott meg minden díjat érte!
10/10
elszabó 2011 jan. 15. - 00:37:50 10/10
Kiváló és emlékezetes elõadás egyedi dramaturgiával és ötletes rendezéssel, amely a darab elsõ részét kitevõ monológ után visszamegy az idõben és a történetet kamaradrámává bõvíti. Ezzel együtt Mucsi Zoltán alakítása viszi a darabot, de ritka teljesítmény az anyját alakító Lázár Kati némajátéka is Mucsi monológja alatt. Mucsi olyan hiteles, hogy néha azt gondoltam, róla írta Háy a darabot! Manírmentes kis magyar valóság...
6/10
oszizambo 2010 dec. 21. - 22:31:49 6/10 Előzmény kolozsvarikitty
Néha kicsit unatkoztam, már majdnem minden valahol már megvolt (Pityu bácsi, A gyerek, Senák, stb.)
10/10
kolozsvarikitty 2010 okt. 25. - 16:58:03 10/10
van valami nagyon különös ebben a darabban, a hideg is kirázott Mucsi Zoltán alakításától, köszönöm!
9/10
FElepHánt 2010 okt. 23. - 14:13:53 9/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál-------- www.toptipp.hu------------------------ NEHÉZ-------- Bérczes László--------- Bárka Öregasszony gubbaszt a konyhában, sárgarépát tisztít, hagymát hámoz, - levest fõz és a távoli fõvárosból visszatért, lassú zuhanásban monologizáló fiát hallgatja. Egyetlen szó nélkül, de Lázár Kati révedõ tekintete, õserejû jelenléte szinte dialógussá hatványozza a szituációt, ritka odaordulásai heves gesztusként hatnak. Zene és dinamikus háttérvetítés tagolja az alkoholizmusba menekülõ, valamikori egyetemi tanár emlékezéseit, elõérzeteink baljósak: elbírja-e az eseménytelen szóáradat a cselekvõ gesztusok hiányát? A Gézagyerek, Herner Feri és Pityu bácsi fia után az alulról jött diplomás korosztály felé nyitó Háy János magvas és hiteles mondatokkal jellemzi a vesztesek magányába süppedõ hétköznapi hõst.""...én nem tudtam megállni, ...a vidéki ember folyton mozog, folyton csi- nál valamit, a budai az tud pihenni, meg magasabb is, mint a dolgos vidékiek..., persze to- vább is élnek, a falusiakat meg a "jó levegõ" is tizedeli, négyszer többen halnak, mint a városiak..., nem véletlen, hogy minden környezetvédõ városi, hadd legyen még mérgezõbb ájer a mezõkön..."" Mucsi Zoltán, mellõzve az alkoholista lét ábrázolásának lejáratott sémáit, egyetlen tétova mozdulat, mámoros szédelgés, zagyva beszéd és egyéb külsõségek nélkül, fantasztikus koncentrációval kizárólag az átélés erejére épít, saját egyéniségébõl hívja elõ a megjelenítés eszközeit. Ahogy szárnyalhatunk eufóriába, süllyedhetünk kétségbeesésbe alkohol nélkül is... Nem poéntíroz: a hangsúly moccanásnyi eltolódása, a tempó pó észrevétlen fokozása, a hangszín megfoghatatlan árnyalatai mégis metszõ pontossággal kiváltják a fojtott nevetést. Mert derülni itt csak halkan lehet, jelenetrõl jelenetre csúszik le ez az ember, pusztul a lélek, bénul az öntudat. Bérczes László alapvetõ rendezõi tette: a szöveg elemzésének, realizálásának munkája belsõ kontrollként segíti az arányosság megtartását, a stációk sorának szerkezeti egyensúlyát, a darab delelõjén pedig pregnáns váltással képes a feszültséget fenntartani. Váratlanul kísérteties recsegéssel hátrafelé kezd csúszni a nézõtér, a színpad és a lélek konyhába szûkült tere viszont kocsmaszélesre tárul. Néhány évvel ugrunk vissza: látszólag akkor még minden rendben volt... Egyetemi oktatónk borászati óráit természetszerûleg a borpincében tartja, otthon este "ránéz azokra, akik ott laknak": feleség-két gyerek, karrier- és magánéleti csalódásait a napi megszokott adagba fojtja. Gados Béla a monoton életmaratoniba belefásult ivócimbora plasztikus figuráját jeleníti meg, Ilyés Róbert az alkatától idegen, törtetõ csinovnyik barátságos kíméletlenségét ábrázolja érett eszközökkel. Hazaérve otthon az asszony szolgál újabb meglepetéssel: válni akar és már költöztet is. A feleség Varga Anikó-nak természetes, hogy a családban mindenki docens, nem érti, hogy egy vidékrõl jöttnek ez a csúcs, ahogy a budai, általa lenézett lakás is az álmok betetõzése. Az "úgy akarom, ahogy lesz" kisemberi életfilozófiája sem jelent segítséget, a hídról zuhanás csupán metaforája az öngyilkosságnak. Háy János és Bérczes László együttmûködése évrõl-évre újabb kincsekkel ajándékoz meg minket, míg Mucsi Zoltán, ebben a félig monodrámában, újabb kiemelkedõ színészi teljesítménnyel gazdagította megérdemelten gyarapodó sikerlistáját.