Programkereső
Színház

Nincstelenek

színmű, magyar, 2014.

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Szabálytalan adaptáció Borbély Szilárd könyvéből, amely egy elzárt szatmári kisfalu helyszíneit és figuráit, emlékeit és hiedelmeit mutatja be, ahogy ezt egy gyerek láthatja. Az osztály tavalyi beszédvizsgájából készült előadás.

A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása

Bemutató időpontja:

2014. szeptember 19., Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE)

Stáblista:

Szereplők

Böröndi Bence Dékány Barnabás profilképe Dékány Barnabás Dóra Béla profilképe Dóra Béla Feczesin Kristóf Jéger Zsombor profilképe Jéger Zsombor Kókai Tünde profilképe Kókai Tünde Novkov Máté profilképe Novkov Máté Patkós Márton profilképe Patkós Márton Pálya Pompónia profilképe Pálya Pompónia Prohászka Fanni Somhegyi György Szabó Sebestyén László profilképe Szabó Sebestyén László Varga Lili profilképe Varga Lili

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
10/10
FElepHánt 2014 okt. 28. - 10:33:38 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

NINCSTELENEK---Máté Gábor---IV-es Bagossy osztály---Ódry

Borbély Szilárd ólomsúlyú mondatai földbe döngölik az olvasót, nehéz békésen elaludni szörnyû gyermekkorának átélése után. Máté Gábor rendezése az epizódok avatott értelmezésével, a veretes szöveg hiteles megszólaltatásával vezet be a tragikus sorsú író rettenetes világába. Az együttes imponáló játéka megkönnyíti az ismerkedést, a színinövendékek sugárzó fiatalsága szikrázó kontrasztja a nyomasztó epizódoknak.
Szabó László Sebestyén a nagyapáról mesél, aki minden pénzét odaadja, csak hogy elkerülje a kuláksorsot. A létra tetején Pálya Pompónia magasodik, rideg anyaként leckézteti kisfiát, a rémülten kuporgó Feczesin Kristóf-ot. A szerepek sûrûn cserélõdnek, a sáros úton már Patkós Márton terelgeti anyaként elcsigázottan lépegetõ gyermekét, Prohászka
Fanni-t.
TV-nézésre gyûlik a szomszédság, színes! a lila celofántól, a szitálást, a csíkokat is áhítattal bámulják. A kocsmában az ötvenes évek dermedt hangulata, mindenki fél, ki tudja, ki a besúgó... A családi panoptikumban Somhegyi György a volt jutasi õrmester, az Ukrajnában szuronyhegyre tûzött csecsemõkkel kérkedik, Dóra Béla a mindent jobban tudó, szíjastestû nõvér, Jéger Zsombor a részeges apa, aki még a falusi focicsapatba se fér be.
A közösség kiveti magából a gyereket, anyja felvilágosítja, mi nem vagyunk magyarok, apám Romániából jött, a rossznyelvek meg úgy tudják, hogy apád a zsidó boltos fattya. 7, 13, 17, a kisfiú a prímszámok rejtélyét kutatja, motoszkál benne valami titkos tehetség, mégis hihetetlen, hogyan tudott ebbõl a testi-lelki-szellemi nyomorból kiemelkedni...
Pálya Pompónia a zsidó Krisztus történetét mondja el, Varga Lili ákombákomokat rajzol, ujjaival árnyképeket vetít az istállófalra. Böröndi Bence nyûgös csecsemõként vergõdik az egyre dühödtebb Kókai Tünde kényszeres karjaiban.
"Szól a kakas már" - sír a hegedû, a tragikus emlékezés poklából nehéz visszatérni a jelenbe. Panaszkodunk? Kesergünk? Elégedetlenek vagyunk? - De hát ma is élnek így emberek, ma is milliók senyvednek ebben a mi országunkban, talán még ennél is kilátástalanabb, kiúttalanabb nyomorban! - És felnõ egy gyermek, aki elmondja majd a történetét?!?
Válasz

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás