Ofra Haza a ’80-as, ’90-es évek izraeli zenei szcénájának egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakja, és azon kevés izraeli énekesek egyike, akik sikeres nemzetközi karriert futottak be. Egész pályafutását széleskörű siker jellemezte: nemcsak a nők, de a férfiak is példaképüknek tekintették az álmait kemény küzdelmek árán megvalósító lányt. A ’80-as, ’90-es években Haza Izrael egyik legfontosabb és legsikeresebb énekesnője volt: zenéjében a popos-rockos hangzás mellett jemeni és arab népzenei hatások is felfedezhetőek voltak - ez tette igazán különlegessé abban a korszakban, amikor a világzene mint műfaj még éppen csak éledezni kezdett. Haza volt az első izraeli díva, aki a keleti és nyugati kultúrák találkozását egyesítő új, izraeli közgondolkodást szimbolizálta. Ez a kulturális keveredés biztosította Haza számára a nemzetközi sikert: albumai - amelyek a mai népies világzene előfutárainak tekinthetők - megjelentek az USA-ban és Európában is. Lenyűgöző külseje, amely széleskörű műveltséggel, hatalmas tehetséggel és merész művészi elképzelésekkel társult, világszerte megnyitott előtte olyan kapukat, amelyek még ma is zárva vannak sok izraeli művész előtt. Haza hollywoodi filmzenékben énekelt, dalai a toplisták legfelső fokát ostromolták és birtokolták sikerrel, sőt, még egy Grammy-díj-jelölést is begyűjtött. Dalai közül sok vált klasszikussá és az izraeli kulturális örökség részévé; halála után sok-sok évvel, mind a mai napig megérinti rajongóit. 2018-ban, a ZSIDÓ MŰVÉSZETI NAPOK keretén belül került bemutatásra Náray Erika főszereplésével az "Ofra Haza - A Kelet Madonnája" című előadás, melyet Klem Viktor rendezett, aki egyben a darab másik szereplője is. Ofra legnagyobb slágerein keresztül, bepillanthatunk az életébe.
Közreműködik:
Dajka Kriszián - gitár
Juhász Attila - zongora
Elek István - fúvós hangszerek
Frey György - basszus
Berdisz Tamás - dob
A dalokat hangszerelte: Berdisz Tamás.
A(z) Budapesti Operettszínház előadása
Hozzászólások