Színház

Párkák

opera, 2 felvonás, magyar, 2010.

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

"Úgy gondoltuk, hogy a meseopera a legjobb választás a gyerekek színházba vonzására. Sajnos elég költséges és komplikált műfaj, de szerencsére a Bárkán kaptunk annyi bizalmat, hogy próbát tehessünk ezzel az egésszel - igényes, de szórakoztató, a gyerekek fantáziáját igénybe vevő, nekik mindenféle megjegyezhető, később idézhető dallamot felajánló zenét készítsünk. A témát a görög/római mitológiából vesszük. Nem is annyira a tanító/nevelő szándékot tartottuk szem előtt, nem gondoltuk, hogy az előadásnak át kéne vennie a rendhagyó irodalomtörténet-óra szerepét, inkább azért örültünk meg ennek a találatnak, mert e mitologikus szereplők jellemvonásainak megértése, az egyes (esetlegesen kreált) szituációkban való viselkedésük, reakciójuk ábrázolása olyan ismeretekkel ruházza föl a fiatal nézőt, aminek bármikor hasznát veheti később - az esszenciális téma nagyon is alkalmas erre. Jól látszik, ki szerelmes, ki öntelt, ki irigy, ki odaadó, ki ostoba - és aztán mi történik vele, merre változik.

De elsősorban azért örülünk annak, hogy ezen dolgozhatunk, mert úgy emlékszünk, hogy ez jó volt - egyszerű dolgok ezek. Hogy szerettünk mesét hallgatni, amikor kicsik voltunk, hogy szerettünk zenét hallgatni és később egymásnak visszaénekelni azt, hogy szerettünk operába járni (volt bérletünk!), mert elvarázsolt minket a nagy zenekar és a látvány, az énekesek hangja. Szerettük a színházszagot és izgultunk a nézőtér sötétjében, hogy mi lesz a vége. Hogy hónapokig tárgyaltuk, amikor bemehettünk a zenészekhez hátra, és megnézegethettük, miben mesterkednek. Ezt az előadást zeneszerető emberek készítik, akik mind elég fiatalok, és úgy emlékeznek, hogy ezt a zeneszeretetet gyerekkorukból hozzák magukkal - és az operában halmozták fel. Drukkolunk, hogy a mostani gyerekek is kapjanak ilyesmit - hogy együtt fognak izgulni velünk, hogy vajon a hatalmaskodó, az ember sorsára fittyet hányó istenségek mesterkedései közepette megtalálja-e a szép Grüllé a boldogságot."

A(z) Bárka Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. december 17., Bárka Színház

Stáblista:

Szereplők

Égiek (Zeusz Zoli bácsi, főisten)
Égiek (Héra Hédike, Zoli bácsi felesége)
Párka (Klárika)
Párka (Lenke)
Párka (Andika)
Földiek (Küón, fiatal nemes fiú)
Földiek (Grüllé, öreg tehenésznő)
Földiek (Haplusz, Grüllé öreg barátja)
Földiek (Lainosz, szobrász)
Alvilágiak (Hádész Henrik, az Alvilág ura)
Alvilágiak (Abu, Henrik szolgája, bérgyilkos)

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2010 dec. 21. - 13:27:56 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu---------------------- PÁRKÁK -------------------------- Göttinger Pál -------------------- Bárka Színház-------------- Felfújt csuzda, mászóka, pörgõk, forgók, al- és felvilági játszótér: Csík György díszlete virgonc színességével már az elsõ pillanatban megteremti az oldott hangulatot. A vörös séf-libériába bújtatott, egyáltalán nem félelmetes Hádész Henrik: Gados Béla ármányosan kevergeti a kannibál-levest, a három párka heves békétlenkedés közben nyirbálja életünk fonalát. Rugalmas eleganciával szökken a színre Seress Zoltán, káprázatos mozgása hatványozza éneklését, mellyel Dinyés Dániel "Nõ,nõ,nõ" songját a toplisták élére lendíti. Szabó Borbála tömény meseszövése, ötletes fordulatai a vágyott kihívást jelentik a kitûnõen rendezõ Göttinger Pál-nak. Ütnek a dalszövegek, csattanósak a poénok, sûrû a tempó, szédítõ a forgatag. Az együttes elképesztõ lendülettel játszik, a legapróbb mozzanat, a legkisebb gesztus is a helyén van, Katona Gábor invenciózus koreográfiájának fokozott igényeit is teljesíti. Villanásnyi jelenetek élezik a feszültséget, a mindent átszövõ zene adekvátan szervül a koncentrált cselekménybe. Tangó, fox-trott, swing vagy keringõ: Dinyés Dániel bámulatos könnyedséggel hajózik a stílusok óceánján, kompozíciós képességeinek jellemzésére elég egy példa: ahogy Grüllé földi és Haplusz kánonja, földi halandók megjelenésével többszólamúvá dúsul, majd az isteni belépésekkel okeghemi multiplicitásban teljesedik ki. Kálid Artúr vadul meresztgeti tõrét és szemeit Kovalcsik Anikó batman-szármyaiban, lányos bájait szõke parókája, gengszter-szemüvege sem rejti, Telekes Péter a nárcizmus kórképét, késõbb a gyermeki csalódottságot rajzolja meg hitelesen. Szorcsik Kriszta kései feltûnése csak igazságosztó szerepre ad lehetõséget, Varjú Olga, az emberbarátság oldalán megpróbál ellensúlyt képezni a gonosz erõkkel szemben, de a végzetességében kéjelgõ Spolarics Andreá-t csak a bécsi walzer 3/4-e képes megfékezni. A komikum tobzódása közben átszellemült szépségû Varga Anikó és Ilyés Róbert poétikus egymásba simulása a földi-égi szférák határán, hasonlóan katartikus a széplány visszaváltozásával beteljesülõ Philemon és Baucis konstelláció. Az énekben-játékban egyaránt jeleskedõ Réti Adrienn és a visszafogott pantomimjével remeklõ Kardos Róbert kettõse, a fiatalos tobzódás kavalkádjában, megható kontrasztként jeleníti meg a kortalan érzelmek szépségét. Göttinger Pál, mélymuzikális attitûdjébõl fakadó ritmusérzékkel alkotja meg a meseopera arányos szerkezetét, kimunkált ötletekkel gazdagítja, az egységes összmunka erejével teljesíti ki a pompás textus lehetõségeit. A zenés darabok rajongói máris átköltözhetnek a Bárká-ba, a gyermekek pedig örömmel dúskálhatnak a táncok, a zene, a humor és a játékosság Szín-Házi özönében.