A XXI. század szabadsága
„Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végig küzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága elleneseivel!” Így kezdődött 1973-ban az „első magyar rockopera”, amely hegyeket mozgatott meg, tornyokat döntött – köszönhetően Paál Istvánéknak. És így kezdődik ma is, 50 évvel később a Petőfi rock a Pelikán Fészekben.
Nánay István visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a Paál István-Duró Győző-Árkosi Árpád (aki egyébként szakmai tanácsadóként a Vörösmarty Színház előadásában is közreműködött) fémjelezte Szegedi Egyetemi Színpad előadása több volt, mint újítás, több volt, mint egy felkiáltás. Az akkori politikai-társadalmi rendszerben egy ordítás volt. És elindított valamit: „Az előadás legszebb pillanatai azok voltak, amikor a forradalmi ifjak összegyűjtötték az egyetemistákat, azaz a nézőkhöz fordultak, és maguk közé hívták őket. S nőtt-nőtt a tömeg, már többen voltak a játéktéren, mint a széksorokban, a könnyen megjegyezhető dallamú Nemzeti dalt együtt énekelték, s az előadás végére egybeolvadt a nézőtér és a játéktér, a nézők ismét betódultak a porondra, és a színészekkel együtt énekelték a darab dalait, meg a Marseillaise-t, a Warszawiankát…”
A mai Magyarországon, a Petőfi Emlékévre készülve a Pelikán Fészekbe is beköltözött az ifjúság Lőrincz Zsuzsa vezetésével, hogy megfejtsék, számukra mit is jelent a szabadság: „Petőfi egy pimasz fickó volt, aki nekünk már hős és ikon, mi ezt lehámozzuk róla. Megkérdezzük, hogy nekünk mit jelent most a szabadság egyénenként, 2022-ben, itt, Fehérváron. Hogy, hogy tudnak erről úgy beszélni, hogy érvényes legyen, és csak az övék.”
A produkció a Szegedi Egyetemi Színpad ’73-as előadását használja sorvezetőként, úgy a zenében, mint szövegben: megzenésített Petőfi-versek, helytartótanácsi jegyzőkönyvek, naplórészletek hozzák mind közelebb a szabadság utáni sóvárgás ’48-as eufóriáját.
Árkosi Árpád, az akkori előadás egyik alkotója az egyik próba után így nyilatkozott:
A szabadság fogalmát ő fiatalságukhoz igazítani, ez egy nagyon izgalmas kérdés, és azt kell, mondjam, hogy egy nagyon erős és jó kísérlet. Tehát nincs hiányérzetem.
Szereplők: Borbély Erika, Csehó Boglárka, Farkas Angéla, Farkas Eszter, Fülep Blanka, Galamb Zoltán, Homoki Hanna, Jámbor Benedek, Jónás Szabolcs, Kovács Balázs, Lelkes Mát, Monori Dominik, Poscher Máté, Széplaki Blanka Dorottya, Unger Vanda Rebeka
Hozzászólások