Egy szegény házaspár, ha magára marad miután kirepültek a gyerekek, naphosszat ráér morfondírozni a helyzetén. Na meg álmodozni egy szebb házon, tágasabb szobán, puhább heverőn, családi nyaraláson vagy csak egy kicsit zöldebb pázsiton, amit a szomszéd már pont nem engedhet meg magának. Az álom pedig egycsapásra valóra válhat, ha a megváltást jelentő öttalálatos szelvény ott lapul a régi jugoszláv Prah feliratos fémdoboz alján.
"Prah – ez a titokzatos szó olvasható a jugoszláv kakaósdoboz oldalán.
Prah – mutatja is pókként-virággként szétpattanó ujjaival az illúziót a Nő: volt, nincs.
A „prah” egyszerűen azt jelenti, hogy por (a jugoszláv jóvilágot meg a gyerekkort megtestesítő édes-keserű kakaópor volt valaha abban varázslatos fémdobozban). A komédiaíró Spiró György kezén a Prah körülbelül olyan szimbólummá magasodik, mélyül és terebélyesedik, mint Csehov kezén a Sirály, jelentéseinek holdudvara teljes egészében be sem látható. A szónak pusztán a hangzásában benne van a „krach”, és hát tényleg beüt a krach ebben a vidéki családban, ahol a főszereplőknek nincs nevük, mintha középkori mintára Akárki-játékot írt volna a szerző, a Férfi és a Nő egy kiélezett küszöbpillanatban (a prah cseh nyelven ráadásul küszöböt, gázlót jelent) végignéz az életén: megmérettetik a lottó ítélőszéke előtt. Gál Tamás rendezésében nemcsak a por kap hangsúlyos többletjelentést (hiába a porszívó, bokáig a mindent ellepő forgácsban gázolnak a szereplők), hanem a doboz is. 
Egyrészt hiába zárják be a prah-dobozba a szelvényt, a szellem már visszagyömöszölhetetlenül kiszabadult, nem menekülhetnek az ítélethozatal elől. Másrészt meg az alakuló színpadkép.

Kivitelező: Kovács Richárd
Technikus: Tóth Ákos

A(z) Soltis Lajos Színház előadása