De, mint ahogy a világtörténelemben annyiszor, egy asszony okozza a diadalmas vezér vesztét. Delila, akinek vonzereje nem hatástalan Sámsonra, Dágon papnője, és filiszteus "hazafi". A Főpappal együtt elhatározza, hogy bosszút áll Sámsonon és a zsidó népen. Delila kihasználja Sámson iránta érzett szerelmét, és a házába csalva elcsábítja a férfit, csellel kiszedi belőle hihetetlen erejének titkát, megvakítja és elfogatja Sámsont.
A filiszteusok újra győztesként ünnepelnek Dágon templomában, ahol a vak, elgyengült Sámsont fogolyként őrzik. Ám pogány véráldozatuk tetőfokán Sámson istenéhez fohászkodva visszanyeri erejét és saját halálát is okozva lerombolja a filiszteus szentélyt.
A XIX. század egyik klasszikus zenei remekműve az ősi bibliai történeten alapuló opera. A mi előadásunk, tiszteletben tartva Saint-Saens csodálatos muzsikáját, a történetet egy elképzelt mába helyezte.
Elnyomók és elnyomottak bárhol és bármikor léteznek és létezhettek. A rab zsidók egy zsinagógát kényszerülnek a rabtartók kedvéért pogány "templommá", egy mulatóvá átépíteni. A filiszteus fejedelem egy "drogbáró", a Főpap pedig az ő biztonsági főnöke. Sámson amolyan Che Guevera típusú diákvezér, aki az elnyomásra terrorakcióval válaszol. Delila ebben a változatban nem papnő, hanem énekesnő, egy filiszteus celeb, táncosnőkkel körbevéve. A győztes csatából hazatérő zsidó katonákat úgy fogadják, ahogy az amerikai tengerészgyalogosokat a vietnami lányok a mulatókban. De az elcsábult, így népét akarva-akaratlan eláruló megvakított Sámson pedig nevetség tárgyaként lesz kiállítva a zsinagógából diszkóvá átalakított helyiségben, a nyertes filiszteusok győzelmi estélyén.
Szándékom szerint előadásunk folyamatában hűen követi az eredeti cselekménysort, csak modern köntösbe bújtatja. (Korcsmáros György, az előadás rendezője)
A(z) Kolozsvári Magyar Opera előadása
Hozzászólások