Színház

Sok hűhó semmiért

vígjáték, magyar, 2015.

Értékelés:

16 szavazatból
Szerinted?

A komédia, amelyben Shakespeare föltalálta a bulvárt és a pletykalapokat.

Örülhetnének a fiatalok, házasodhatnának, szerelmeskedhetnének, ám ehelyett azzal foglalkoznak, ki mit mond róluk, ki mit pletykál. Mindenki azonnal elhisz mindent, és feltupírozva adja tovább.

A szicíliai Messinában játszódó történetben a Leonátó házban élő fialatal nők alig várják már a háborúból győztesként visszatérő katonákat, hiszen szerelemről, férjhezmenésről álmodoznak. Minden a legjobban alakulhatna, ha nem nehezítenék meg maguknak az életet. Aki volt már szerelmes és közben félt, hogy átverik, aki házasságra vágyott, de mégis aggódott a várható bonyodalmaktól, az tudja csak igazán miért ez Shakespeare leggonoszabb komédiája. Nevetségesek vagyunk, amikor párkapcsolatban próbálunk meg élni. Amennyire vágyunk a másikra, annyira félünk is tőle. A vérünk, az akaratunk hajt minket előre. Van aki pénzt, van aki hatalmat és van, aki boldogságot remél a szerelemtől. Na, de mi a boldogság?

Kinek, mi.

Az okos nők és eszes férfiak gyanakodva méregetik egymást, és nem hisznek az ösztöneiknek. A naiv szerelmesek nem merik elhinni, hogy a dolgok néha pofonegyszerűek, ezért halálra bonyolítanak mindent. Közben kavarodnak a pletykák, a rosszindulat és az ármány, de mindig akad valaki, aki összebogozza, és van, aki kisimítja szálakat. Persze csak akkor, ha az érdeke úgy kívánja. Végül mégis minden nagy dolog a helyére kerül, a szó mindenféle értelmében.

A(z) Centrál Színház előadása

Bemutató időpontja:

2015. december 5., Centrál Színház

Stáblista:

Szereplők

Benedek (padovai nemes ifjú)
Beatrice (Leonato unokahúga)
Claudio (firenzei nemes ifjú)
Hero (Leonato unokahúga)
Don Pedro (herceg)
Leonato (Messina kormányzója)
Antonia (a nővére)
Konrád (János gróf embere)
Furkó szomszéd
Faszál György
Ferenc barát
Hírnök
Hölgy I.
Hölgy II.

Alkotók

Hozzászólások

Vöröss Ferenc 2016 máj. 28. - 23:50:16 Előzmény ferinyul
Én meg szerencsére nem ismerem az "eredeti" fordítást olyan jól: szórakozni mentem, nem filológiai értekezésre készültem. És a darab nagyon jó volt! Akármennyi van köze Puskás fordításának Mészölyéhez, akármennyire nincs, nem csak a veretességét, emelkedettségét õrizte meg a szöveg, de rengeteg pimasz ízt is hozott, vagy mutatott meg újból. (Valószínûleg Shakespeare korában is bátran utaltak a testi szerelem témájára, és most is jót lehet nevetni nemcsak az egyértelmû, emellett mégcsak nem is trágár szövegeken, de fõleg az azt életre keltõ színészeken. Semmi manír, minden apró részlet a helyén van. Szerintem zseniális, , szórakoztató, üdítõ elõadás és hozzá illõ, nagyon jó fordítás. Nagyon jól éreztem magam, régen nevettem ennyit.
5/10
ferinyul 2016 ápr. 01. - 12:41:59 5/10
Sajnos tul jol ismerem az igazi forditast, igy vegig szomoruan hallgattam a rendezo altal osszeszkabalt szovegkonyvet...kinosan gyenge...
A rossz forditas miatt 5/10
9/10
hektor16 2015 dec. 12. - 14:11:01 9/10
Miért nem tízes? Mert volt egy elõzõ bemutató is.
Nagyszerû elõadás, mindenkinek, ajánlom!
9/10
FElepHánt 2015 dec. 11. - 18:10:46 9/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

SOK HÛHÓ SEMMIÉRT---Puskás Tamás---Centrál Színház

Ilyen egy jó elõadás. Nem provokál, nem üzen, nem tör új utakat, Shakespeare-t játszik, komédiát, mulattat nemes eszközökkel, nézõbarát felfogásban. Már a díszlet magában elvarázsol, Horesnyi Balázs üvegtetõs télikertje dús vegetációval üdíti a szemet. Repkények,
folyondárok, sziklagyep, tavacska, a sövények, bokrok pedig dramatikus leselkedésre csábítanak. Mögöttük szövi a cselt Vári-Kovács Péter, a (természetesen) fattyú intrikus, de rejtekükben hallgatóznak a gonosz ármányt leleplezõ éjjeliõrök is.
Leonato kormányzó, a dörgedelmes Papp János házasítja unokahúgát, Ágoston Katalin boldogságát frivol félreértések akadályozzák. A cári uniformisba öltözött hercegi katonákra rájár a rúd. A nagyszájú Benedek szerepében Schmied Zoltán remekel, vitézül állja csípõsnyelvû választottjának gúnyolódását, túlzott önbizalommal henceg, majd hitetlenül
vívódik, markáns humora átütõen szikrázik. Hasonlóan vergõdik a kételyek hálójában az ifjú Rada Bálint, elegánsan könnyed, kedvesen groteszk, talán csak nagy dühkitörését kellenne egy kicsit moderálni.
Puskás Tamás alaposan átigazította a textust, néhány parázs riposzt maradt, ám a komikumot mai beszólások adják, a cselekmény pedig jobban emészthetõ két felvonásra szûkül.
A rendezés erélyes, találékony és összefogott, hibátlan a tempó, kitûnõek a karakterek. Persze könnyû a dolga, ha a kis szerepekre is olyan nagyságok jutnak, mint például Margit nyúlfarkocskáira egy Botos Éva! Pokorny Lia Beatricéje különösen az elsõ jelenetekben ütõs, a délceg Simon Kornél-t kissé sajnáljuk, pont neki nem jut egy belevaló donna.
Már nevével is megkacagtat Lasponya, a szótévesztõ poénvirtuóz Magyar Attila, aki elképesztõ ritmusérzékkel szórja kicsavart frázisait. Figurában, játékban felejthetetlen a méla bárgyúság, mégis csavaroseszû ikonja: Sáfár Kovács Zsolt.
Érezhetõen a színészek szeretik játszani, hallhatóan a közönség szereti nézni, láthatóan jól jár itt mindenki: a Centrál Színház megszokott kiváló formájában nyújt egy újabb, mindenki számára élvezetes, klasszikus komédiát.