Színház

Stuart Mária

előadás, 2 felvonás, 2005.

Értékelés:

6 szavazatból
Szerinted?

A valóságban Stuart Mária, a skótok királynője tizenkilenc évig, 1568-tól 1587-ig, haláláig sínylődött Erzsébet angol királynő rabságában. A dráma három napba sűríti a cselekményt, Mária fogságának ábrázolásától kivégzésének és Erzsébet magára maradásának jelenetéiig. Máriát férfi rajongói meg akarják menteni, Erzsébet hívei viszont siettetni akarják a kivégzést. A csúcsponton, a világirodalom talán egyik legdrámaibb jelenetében a két királynő, a két ádáz ellenfél találkozik. Ez a lélegzetelállító nagyjelenet Schiller drámaírói zsenialitását tükrözi, mert ez a találkozás a valóságban nem történt meg. Történelmi, nagyhatalmi és vallási ellentét is szembeállította a két királynőt, de Schillert inkább a köztük kirobbant női, asszonyi konfliktus foglalkoztatta: a két, egyformán rendkívüli, de végletesen ellentétes alkatú nő vetélkedése. A gyönyörű, szenvedélyes Mária, aki a múltban sokszor nem tudott érzelmeinek parancsolni, és az okos Erzsébet, a hidegvérű, zsarnoki hajlamú, de magányos királynő mérhetetlenül féltékenyek egymásra; ez tölti be minden gondolatukat, s ez lesz a végzetük is. Mária végül mártírrá magasztosul, ő a morális győztes, Erzsébet pedig nagy áron kivívott győzelme után menthetetlenül magára marad.

Alföldi Róbert előadásai különlegesek, izgalmasak, gyakran vitára ingerlőek, de mindig izzóan aktuálisak, és így biztos, hogy a Stuart Mária az ő rendezői elképzelésében, Eszenyi Enikő és Börcsök Enikő "királynői" főszereplésével ritka színházi élményt ígér.

A(z) Pesti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2005. október 8., Pesti Színház

Stáblista:

Szereplők

Stuart Mária (Skócia királynője, angol fogságban)
Erzsébet (Anglia királynője)
Robert Dudley (Leicester grófja)
Georg Talbot (Shrewsbury grófja)
Wilhelm Cecil (Burleigh bárója, főkincstárnok)
Wilhelm Davison (államtitkár)
Amias Paulet (lovag, Mária őrzője)
Mortimer (az unokaöccse)
Aubespine gróf (francia követ)
Hanna Kennedy (Mária dajkája)
Melvil (Mária udvarmestere)

Hozzászólások