Színház

Szentivánéji álom

előadás, magyar, 2010.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Június 24-én, Szent Iván napján, azaz a nyári napforduló idején van a Nap a legmagasabban az égen, ilyenkor a legrövidebb az éjszaka. Európa-szerte örömtüzeket gyújtottak évszázadokon át ezen az éjjelen, hogy így segítsék a Napot a sötétséggel vívott harcában. Úgy tartották, ilyenkor virágzik néhány pillanatig a páfrány, és virága mágikus erővel bír. Ekkor jön el a szerelemmel, házassággal, termékenységgel kapcsolatos praktikák ideje. Varázslatos éjszaka ez. Bármi megtörténhet. Még az is, hogy megszökik Athénból egy szerelmes pár, Hermia és Lysander, mert a lányt apja egy másik ifjúhoz, Demetriushoz akarja hozzákényszeríteni. Demetrius pedig szereti Hermiát, holott szerelmével nemrég még Hermia barátnőjét, Helénát ostromolta, aki most, hogy szerelme elfordult tőle, szomorúságában és kétségbeesésében beárulja Demetriusnak, hogy éjjel szökni készül Hermia és Lysander. A felbőszült Demetrius követi a szerelmespárt, Heléna pedig Demetrius nyomában van. Így bolyong a négy szerelmes éjszaka az erdőben, ahol egy vadvirág cseppnyi varázslatának köszönhetően a hű szerető kiszeret Hermiából, átszeret Helénába. A hűtlen nem különben. Teljes a zűrzavar, az értetlenség és tombol a szenvedély. De a káoszt uralják a tudós tündérek, akiknek azonban ugyancsak megvan a maguk baja: összeveszett egymással a tündérkirály és a tündérkirálynő. Eközben Athén városának uralkodója éppen házasságra készül lépni kedvesével. Tehát lényegében embert és tündért, uralkodót és alattvalót mind ugyanaz foglalkoztatja: a szerelem. Ahogy Géher István írja, a Szentivánéji álomban "a szerelem: minden. Államügy, magánügy, elemi csapás és természeti csoda". A kecskeméti előadást Rusznyák Gábor rendezi, Shakespeare drámája Nádasdy Ádám fordításában kerül majd színre.

A(z) Kecskeméti Katona József Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Szereplők

Theseus (Athén ura és Oberon, tündérkirály)
Hippolyta (amazonkirálynő, és Titania, tündérkirályné)
Lysander (szerelmesek Hermiába)
Hermia (Égeus leánya, szerelmes Lysanderbe)
Heléna (szerelmes Demetriusba)
Tetőfi Péter (ács közjátékban Beköszöntő)
Vinkli (asztalos közjátékban Oroszlán)
Tompor Miklós (takács közjátékban Pyramus)
Sipák Ferenc (fúvó-foldozó, közjátékban Thisbe)
Lavór Tamás (üstfoldozó közjátékbanc Fal)
Kórász Róbert (szabó közjátékban Holdfény)
Égeus (Hermia atyja)
Puck (és Philostrat)
Borsóvirág
Pókháló (tündérek, Titania szolgálatában)
Mustármag
Fiú (az indiai)

Hozzászólások