Színház

Szentivánéji álom

vígjáték, 2 felvonás, magyar, 2000.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A Szentivánéji álom című vígjátékot színházunk fiatal, tehetséges rendezője állítja színpadra. Fiatal rendező a következőket mondja rendezési koncepciójáról: " Ezt a darabot kedves tündérmeseként vagy vad szexuális horrorként szokták értelmezni, és erre a darab bizonyos szövegei, történései némi alapot is adnak. A szamárba szerelmes tündérkirálynő, a szerelmet gyújtó varázsvirág, koboldok és tündérek világa csábít az akciófilmek látványvilága felé. De azt is tudjuk, hogy Shakespeare mindig akkor jó, ha (és ez más szerzőkre is igaz), amikor a transzcendens elemek pszichológiailag pontosak, és a varázslatos alakok mögött mindig emberi tartalom van, amikor a csodákon átüt, hogy azok a lélekkivetülései. Hamlet atyjának szelleme, Macbeth boszorkányai, III. Richárd kísértetei a velük találkozó főhős legbensőbb, legrejtettebb énjének tartanak kíméletlenül tükröt: a bosszúvágy, a hatalomvágy, a lelkiismeret-furdalás ölt alakot. Ezt a bonyolult , átélhető, izgalmas, titokzatos belső bugyort szeretném ebben a darabban is felfejteni, amely az emberi létezés leggyönyörűbb és legsötétebb partját járja be: a szerelmet, imádat, rajongás, megcsalás, elválás féktelenül, vég nélkül. Itt mindenki érintve van: Oberon, a tündérkirály féltékeny hitvesére, Titániára, aki szerelmes volt Théseusba - az éppen nősülő athéni hercegbe -, aktuális szerelme egy indiai fiú, és a darab folyamán beleszeret egy szamárszerű munkásba ( vagy egy munkásszerű szamárba). Az athéni herceg, Théseus leendő felesége Hippolyta pedig a tündérkirály, Oberon levetett szeretője. A két fiatal szerelmes pár ( Demetrius, Hermia, Lysander, Heléna) akik örök barátságban álltak most a szemünk előtt cserélnek szerelmet, és vállnak a féltékenységtől örök ellenségekké. De Shakespeare-nek ez sem elég! Erre az esküvőre, amely előtt a valóságban, vagy az álomban mindenki felborította szerelmét, vagy az egy egész életre fogadott esküjét vonta vissza (akár ideiglenesen is) szegény kézművesekkel (lojalitásból és a nehéz évekre való tekintettel, pénzkeresetért) színdarabot taníttat be az örök szerelemről: kész botrány. Mesedarab helyett szerelemről megcsalásról, a hűségről az érzelmeken való uralkodás lehetőségéről szeretnék beszélni egy rendkívül izgalmas történeten keresztül, felnőtteknek."

A(z) Csokonai Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2000. október 13., Csokonai Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Theseus (Athén ura)
Egéus (Hermia atyja)
Philostrat
Vackor (ács)
Zuboly (takács)
Dudás (fúvó-foldozó)
Orrondi (üstfoldozó)
Ösztövér (szabó)
Hippolyta (amazonkirálynő)
Hermia (Egéus lánya)
Oberon (tündérkirály)
Titania (tündérkirályné)

Alkotók

Hozzászólások