Vérbeli bűnügyi történettel van dolgunk: rejtélyes gyilkosságok és halálesetek történnek a vidéki városban, a halmozódó bűnesetek hátterében több, magányosan dolgozó, démoni figura sejlik fel. Véletlenszerűnek tűnő események követik egymást, de a kanyargó és egymást keresztező szálakból egyre inkább egyetlen gonosz mesterterv bontakozik ki.
Az 1996-ban írt Szürke galamb újraolvasásának legizgalmasabb felfedezése, hogy Tar Sándor, bár egész addigi életművében a szocializmus kárhozottjainak pokoljárásáról számol be, pár évvel a sorsfordítónak vélt 1989 után, az új kezdet eufóriájában is a vesztesek világának egyre mélyülő, megválthatatlan örvényeként ábrázolja a magyar vidéket. Az azóta eltelt évtizedek eseménytörténetének ismeretében ezt inkább tisztánlátásként, mintsem a szerző alkatával és sorsával magyarázható kóros pesszimizmusként azonosíthatjuk.
A(z) Kamra előadása
Hozzászólások