Színház

Tizenhárom almafa

előadás, 2020.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján.

A trianoni békediktátum országcsonkolással járó fantomfájdalma még ma is érezteti hatását. A korábbi világrend visszaállítása után vágyakozó magyarság egy újabb háború véradósságát megfizetve volt kénytelen rádöbbenni arra, hogy ha történelmi egyensúly létezik is, az csak a győztesek szempontjait tükrözi. Ami pedig ezt felülírja, az nem más, mint a szülőföldön való megmaradás ténye. Ahogy Wass Albert szerint a Jóisten kezdetben markából hintette szét a székelységet, dolgos és konok embereket szórva a földnek egy szegletére, úgy lesz időtlenné az a jelenlét is, mely egy nép örökkévalóságát szavatolja.

Ezt a tényt hivatott bemutatni előadásunk is, mely Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot veszi górcső alá. Ezen belül Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye lenne az a kiindulópont, mely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A békediktátum fogalma, a határok újra mozdításának esetlegessége – a magyar ember még a hátizsákjában is saját határait cipeli, vagy ha ki sem mozdul lakóhelyéről életében, több ország polgára is lehet – egy száz éve tartó önellentmondás. S ugyanúgy, ahogy a béke és a diktátum, mint szavak egymásnak feszülnek, szemben állnak azok a népek, azok a semmiről sem tehető, ide-oda lökött családok is, melyek egy ilyen döntést elviselni kényszerültek és kényszerülnek.

Trianon nem egy történelmi adat vagy címszó, hanem egy történeti időívet kifeszítő közérzet. Ebben viszont emberek élnek, magyarok, románok, szászok, és sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medencét lakó népek térképe nem vizsgálható egy adok-kapok viszonyrendszer kisebb-nagyobb harcai nélkül. Mert: „Vannak vidékek” írja Kányádi Sándor, s ezek a vidékek máig, valamiféle szívbéli, benső kis országokká alakultak.

„Trianon” – állandó megszállás egy állandó szabadságharc tükrében. Mozgó föld a kiszámíthatatlan időben. Ami viszont állandó ezen a földön, az egy nép, esetünkben a magyar, vagy a székely, aki éppen itt lakik. Aki itt él már egy jó ideje, és itt is fog élni, mert számára a létezés maga a hely. Történelemtől, időtől, történelmi időtől függetlenül.

A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja egy „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása.

Szereplők: Kicsi Mózsi - Andirkó László/Andirkó Mikes

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2020. március 6., Nemzeti Színház

Stáblista:

Szereplők

Táncos Csuda Mózes
Jegyző, Orosz tiszt
Magyar tiszt , Hadapród, Századparancsnok, Hadnagy
Sipkás, Hunyó katona, Első katona, Első honvéd, Birtalan
Teleki Pál, Elnök
Wass Albert, Öreg
Magyar őr, Bőrkabátos, Fiatalember
Első asszony
Rádióbemondó, Újságárus
Apponyi Albert
Csáky István, Elnök
Második katona, Második honvéd, Szakaszvezető
Tábori pap, Tiszteletes, Nazarénus
Vitális
Szegény román, Román őr

Alkotók

ápr. 01.
  • Nagyszínpad
ápr. 02.
  • Nagyszínpad

Hozzászólások

offtopic
Edmond Dantes márc. 08. 14:15:25 Előzmény Fekete Tibor
Ismeretlenül elismerésem azoknak, akik ezek szerint nemcsak elmentek, de szünet után bent is maradtak. 40 perces büntetés lett a "jutalmuk". (Meg amennyi még hátravolt.)
7/10
Fekete Tibor márc. 08. 08:58:04 7/10
Hú, az a 40 perces monológ a második felvonás középen nagyon nem kellett volna, amikor Rátóti Zoltán teljes terjedelmében felmondja Apponyi Albert Párizsban elmondott beszédét. Többen felálltak és kimentek előadás közben.