„A Magyarországon élő közel négyezer görög nemzetiségű fejében átsuhant már a gondolat, hogy jobb-e vagy rosszabb-e görögnek lenni Magyarországon, mint magyarnak lenni ugyanitt. Nem. Sem nem jobb, sem nem rosszabb. Más. A saját kultúráddal, a saját nyelveddel, a saját identitásoddal megtalálni önmagadat és helyedet a világban. A balansz Magyarországon az emberben magában van, mert Magyarország többször tanúbizonyságot tett arról, hogy befogadott bennünket. Ezt az utat mutatja meg a darab”
A bemutatásra kerülő performance jellegű zenés, táncos darab, egyfajta „retrospektív anamnézis” modern dramaturgiai eszköztár felhasználásával, amely a magyarországi görögség hetven évvel ezelőtti tragikus sorsából, polgárháborús idősíkjából kiindulva reflektál mai világunk kihívására. Egyszemélyes indíttatású monodráma, melyben az unoka keresi önnön valóságát a nagyszülők ösvényén járva.
Az 1949-es testvérháború az ősi Hellas hübrisze, mely a nemzeti önállóság-, függetlenség- és demokrácia-felfogás különbözősségének tragikuma.
A hetven éves görög dráma egyik epizódja a nagypapa múltjának - világunk globális méretű kettéhasadásnak nyomásában - az unoka kezében kell újra értelmezést nyernie.
Az ősök hagyománya kötelez, az úton végig kell menni.
Szereplők:
Kollatos Fotios
Benya Katalin
Bokrossy Barbara
Kritiki Skepsi
Polonez
Rendező asszisztens: Klitsa Paraskevi
Rendező: Kollatos Fotios
Görög nyelven.
Hozzászólások