Színház

Vágy (Bernarda Alba háza, Coppélia, koncert tangóharmonikára és zenekarra)

mesebalett, 2020.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Bernarda Alba háza

A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű olvasása után bennem kialakult érzések, gondolatok
esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a
bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás
ellen fordulás természetét. A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot
eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek
fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök
boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul. “Nem halál
s kiközösítés illetné azt, aki az évszázados morális szabályok helyett vágyainak és érzéseinek
enged, ám amíg a puritán társadalom befolyása ilyen erős, fájdalom fog kísérni minden egyéni
boldogságkeresést és akaratot.” Lorca szavakkal, dallamokkal, színekkel harcolt az emberi
méltóságért, egyenlőségért, méltányosságért, demokráciáért.

DUENDE
"Mindenben, amiben fekete hangok vannak, van duende. Ez a fekete hang a titok. Gyökerei a
fövenybe mélyednek, amely mindannyiunknak ismerős és mindannyiunknak ismeretlen, de
rajta keresztül szívódik belénk mindaz, ami a művészet lényege. Ez a titokzatos erő, a szent
áhítat a duende. Ha a fekete vér elkezd áramolni a szívből a test felé, az emberbe mintha egy
szellem költözne. Kilép önmagából, hogy atomjaiból újraépítse a lelkét. Igényli és meg is
teremti a közvetlen kapcsolatot az alkotó, a befogadó és valami felső erő között. Olyan
alapkérdések táplálják, mint a bűn és az erény, a jó és a rossz harca, az Isten és az Ördög
létezése. Mindig ellentétek szembeállítása jelenik meg - ez okozza azt a feszültséget, ami az
előadóból kitör. De ez a kitörés ez olyan, mint a vulkán. A felszín alatt összegyűlnek ezek az
ellentétes erők, a test, ami fogva tartja őket, igyekszik elnyomni, de egy belső lázadás
eredményeként megállíthatatlanul törnek felszínre. Ezeket az erőket és érzelmi hatásokat
legjobban talán a szeretkezéshez lehet hasonlítani, hiszen a végén letisztul és elcsendesedik
minden. A feszültség feloldódik, a duende pedig elillan.”
Lorca szellemi vezetője, atyai jóbarátja volt a kor leghíresebb spanyol, andalúz zeneszerzője,
Manuel de Falla.
Falla műveit a képszerű megjelenítés vágya ihlette, e törekvésében részben szenvedélyes
vérmérséklete, részben a táncokban gyökerező mimikus készsége segítette.

Táncolják: Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Nier Janka, Heim Boglárka, Nyeste Adrienn, Liszkai
Zsófia, Vincze Lotár / Kiss Róbert.

Zene: Manuel de Falla
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet kivitelező: Scabello Bt.
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfia: Juronics Tamás

Coppélia

(There is a corner of the mind that can not rationalize the fear of the different and what we
know, highlighting all our phobias, even the most childish ones.
The fear of being alone causes tortuous paths to take just as in a horror story.
"Coppélia" is nothing more but the starting point of a journey the goal of which is the search
for the other and finding love. It is the indispensable ingredient for blood and life to flow into
a body and give meaning to existence.)

Az ismert vagy az ismeretlen dolgoktól való félelem sokszor irracionális. A közösséghez
tartozás vágya az egyik legősibb ösztönünk, ugyanakkor félelmeink forrása lehet. A magunkra
hagyatottságtól való gyermeki szorongásunkat a tudatunk néha felerősíti.  A magány elől való
menekülés sokszor útvesztőbe vezet. A Coppélia-történet egy utazás története, amelynek célja
megtalálni a szerelmet, mely feloldja a főhős magányát, értelmet ad létezésének.
Táncolják: Szigyártó Szandra, Vincze Lotár, Bocsi Petra, Hudacsek Hanna, Heim Boglárka,
Liszkai Zsófia, Mészáros Fanni, Nier Janka, Nyeste Adrienn, Zsadon Flóra, Adam Bobák,
Czár Gergely, Graziano Bongiovanni, Kiss Róbert

Zene: Delibes, Patty Pravo, Reader
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet kivitelező: Scabello Bt.
Jelmez: J. D. S.
Koreográfia: Enrico Morelli

Koncert tangóharmonikára és zenekarra

("Concert for Bandoneon and Orchestra" was created in 1992 by Roberto Galvan for the
Szeged Contemporary Dance Company based on the music of Astor Piazzolla.
This piece expresses the essence of tango and is divided in four parts: intro - in silence, allegro
marcato - only men, moderato - only women and presto -couples.
Tango is not only the dance or music of the"porteño" (a person who is from/lives in a port
city), the inhabitans of Buenos Aires, but is a culture, a way of being.)

Roberto Galvan 1992-ben alkotta meg a darabot az akkori Szegedi Balett számára. A mű Astor
Piazzola zenéjét követve négy részre tagolt: bevezetés - csendben, allegro marcato - a férfiak tánca, moderato - a nők vágyódása és presto – a párok találkozása. Nem csupán egy táncról van szó. A tangó nemcsak a "porteños"-ok, azaz a buenos airesi őshonosok tánca vagy zenéje, hanem egy kultúra,
létforma. A darab egyszerre társadalomtörténeti ábrázolás és valódi tangó életérzés mai
köntösbe csomagolva.

Táncolják: Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Nier Janka, Marie Vilette, Heim Boglárka,
Graziano Bongiovanni, Czár Gergely, Kiss Róbert, Vincze Lotár, Adam Bobák

Zene: Astor Piazzola
Fény: Stadler Ferenc

Díszlet kivitelező: Scabello Bt.
Jelmez: J. D. S.
Koreográfia: Roberto Galvan

A(z) Szegedi Kortárs Balett előadása

Bemutató időpontja:

2020. február 28., Szegedi Kortárs Balett
okt. 02.
  • 19:00
okt. 10.
  • Kisszínház (az április 22-i jegyek érvényesek)
okt. 13.
  • Kisszínház (az április 23-i jegyek érvényesek)

Hozzászólások