Zenekar

Nyíregyházi Cantemus Kórus



Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

A Cantemus Vegyeskar megalakulását a belső igény szülte, a közös éneklés gyermekkorban megélt nagyszerű élménye. A kórus első megjelenése 1993-ban a Kodály Iskola fennállásának 100 éves évfordulóján Thomas Tallis híres negyvenszólamú motettájával, a Spem in Aliummal nemcsak a közönségre tett nagy hatást, de már ekkor érezhető volt: elkerülhetetlen, hogy a kóruséneklés eme legteljesebb formájának, a vegyeskari éneklésnek ne legyen folytatása. A régi diákokból álló, Szabó Dénes vezényelte énekkar évekig csak jeles alkalmakra állt össze egy-egy produkció erejéig. (Pl. Olaszországban a pápai rezidencián énekelte J.S.Bach nagyszabású művét a Magnificat-ot és a h-moll mise részleteit.)



1998-ban az alkalmi együttes folyamatos munkába kezdett Szabó Soma - egykori Cantemus tag, a Banchieri együttes művészeti vezetője - irányítása alatt. Azóta a kórus heti rendszerességgel próbál és aktív szerepet vállal itthon és külföldön adott koncertjeivel egyaránt.



A kórus első nemzetközi versenyén 2001-ben Budapesten megnyerte a vegyeskari kategória I.díját, és a verseny NAGYDÍJAT is. 2004-ben a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi kórusversenyen II. díjat nyert. 2006-ban a Goriziában megrendezett Seghizzi nemzetközi kórusversenyen négy I. díjat, két II. díjat, közönségdíjat majd legvégül a kórusverseny NAGYDÍJÁT is elnyerte.



Első önálló CD lemezén 2006-ban a kórus Rachmaninov: Vesperás sorozatát rögzítette.

Hozzászólások

10/10
Nótárius 2018 júl. 07. - 11:14:59 10/10
Ehelyt is külön, méltó köszönet illeti a Müpa-t, hogy nekünk a hűségprogram kedvezményezettjeinek lehetővé tették ezen (és évről-évre a többi!) nagyszerű programon való részvételünket! Zavarba ejtőn kedves a Müpa-tól, hogy az előadáson és az azt követő levelükben még ők köszönték meg nekünk, a közönségnek azt, amiért mi (!) tartozunk hálás köszönettel!
10/10
Nótárius 2018 júl. 06. - 01:38:24 10/10
Mindig a zene kiemelkedő ünnepe a Müpa-ban (is), amikor a Nyíregyházi Cantemus Kórus "lelátogat" (!) Budapestre! Lélekemelően felejthetetlen szépségű volt számunkra az adventi és a januári koncertjük is, de a minapi fellépésük után, akkor sem járok messze az igazságtól, ha a magam közhelye szerint azt mondom, hogy az ilyen alkotói csodából mindig a legutolsó a legjobb. Valóban szívet melengetőn magával ragadó volt a magyar keretezésű és több japán (!) kórusművet is tartalmazó összeállításuk, melyet többször a közönség közé húzódva tettek még közvetlenebb élménnyé! Ezen emelkedettség mellett az együttes alapítójának Szabó Dénesnek a szellemes derűje sok mosolyt, sőt többször nevetést is csalt az arcokra