Közel 100 alkalommal léptek fel Budapesten különböző felállásokban, helyzetekben. Teljes zenekarral és élőben loopoló formációban játszottak már breakversenyen, őstermelői piacon, folyamatosan táncoltatják a legfelkapottabb klubok és romkocsmák közönségét, open jam-házigazdák, karácsonyi koncerteket adnak a Vörösmarty téren, és nem utolsósorban a 2017-es Gozsdu Talent győztesei.

A zenei improvizáció határait feszegető kollektíva munkamódszere leginkább élő komponálásnak hívható, míg az eredmény megtévesztően dalszerű. Persze ennek a metódusnak megvannak a maga rizikói és sajátosságai, hiszen az épp megszülető dal soha többé nem hangzik el újra: örömzene és stenk, ahol sosem tudhatjuk, mi fog történni, és mégis azon kapjuk magunkat, hogy egy sosem hallott dal sosem hallott refrénjét énekli mindenki.

- Az improvizáció nem az, amikor pár nagyon elvont forma nagyon elvont dolgokat játszik kiforduló szemmel.

Mindezt Nagy Kristóf állítja, aki a 2016 szeptemberében összeállt Seven Seconds In the Future gitárosa és vezetője, aki a loopolós eseményeken az egyszemélyes zenekar szerepét is betölti. Improvizációs zenéjükbe a jazztől a rockon át az elektronikus zenékig gyakorlatilag minden belefér, sőt bizonyos eseményeken a fantáziadús közönségé is lehet a főszerep, hiszen megadhatják a születő dal műfaját, címét és egyéb paramétereit is. Így született már dal Dzsungel címmel drum and bass-blues különös találkozásával, vagy Batman és Superman titkos szerelmi viszonyáról dubstep stílusban. Egy ekkora létszámú - dob, basszusgitár, zongora, gitár, szintetizátorok, szaxofonok, fuvola, ének, rap, beatbox - csapatot összetartani kizárólag a zenészek közötti barátsággal és kölcsönös odafigyeléssel lehet. Úgy tűnik, a több mint egy év együtt töltött idő Kristófékat igazolja.