Kikötő a Holdon

Geoglifák

Innen föntről szépen megmutatkoznak az óbolygó olyasféle rejtett rajzolatai, amelyekre a Földlakóknak nincs ilyen rálátásuk. Korszerű távcsöveim nélkül nekem se volna ennyire tiszta a a planétát sokhelyütt ékesítő, hatalmas méretű ábrák képe. Ezekre az angolszászok szakkifejezést alkottak: geoglyph. A hieroglifa mintájára így magyarítanám: geoglifa.

A leghíresebb Peruban található, s arról azért a tájékozottabbak már hallották. Nazca-vonalak néven vált közismertté e csodálatos alakzat. Mérete körülbelül ötszázhúsz négyzetkilométer. Hihetetlen, ugye? Ezen a területen valakik valamikor az ábrák kedvéért itt-ott fölszedték a színes kavicstakarót, így előbukkant alóla a sárgás kőréteg, kialakult a bonyolult és gyönyörű mintázat. A szakemberek szerint kézzel csinálták. Le a kalappal előttük. Vonalrendszer, párhuzamosan futó egyenesekkel. Ágak és levek. Madárfigurák. Bagolyfejű emberalak. Kolibri. Kígyócsőrű madár. Kardszárnyú delfin. Majom. Meg egy pók, történetesen negyvenöt méteres.

Miként voltak képesek létrehozni a végtelennek tűnő alakzatot, ami igazából csak a magasból tekinthető át? Logikus ötlet(em), hogy madáremberek alkották, ezzel csupán egyetlen teendő van: elhinni.

Azt sem könnyű fölfogni, hogy miként építhették a hajdani rabszolgák a piramisokat és a szfinxet, márpedig ott állnak Egyiptomban, mindannyiunk örömére. Céljuk a fáraók temetkezési szokásaival magyarázható, annyira, amennyire. De kiknek és mi szükségük volt a Nazca-vonalakra, meg a többi geoglifára? Ritkán esik szó róluk, noha akad belőlük bőven. Csak Kazahsztánban megfigyelhetek belőlük legalább ötvenet. Álmomban se képzeltem volna, hogy ennyit csináltak ott, többnyire hegyoldalakon. Arrafelé ritkán járnak magyar vagy európai utazók.

Megjegyzem, Nagy Britannia déli részén is található féltucatnyi. A Stone Henge ötcsillagos spektákulum, pedig már közel sem engedik hozzá a látogatókat, e hegyrajzok viszont keveseket érdekelnek. Talán azért nem vált belőlük turisztikai célpont, mert helikopterről volnának igazi látványosságok, s még nem akadt élelmes vállalkozó, aki ennek megszervezésével óhajtana pénzeket benyerni. A New Yorker legutóbbi számában terjedelmes cikk olvasható róluk, lehet, hogy ez lendít e varázsos helyek ismertségén.

A festő ecsetjére kívánkozó Dorset menti völgybe kevés híján eljutottam egy angliai tartózkodásom során, amikor merészeltem autót bérelni, s az út bal oldalán közlekedni. Sajnos, nem maradt rá idő. A Cerne Abbas nevű ősi településnél látható a Bunkós Óriás gigantikus körvonala. A legfurcsább rajta a szinte eltúlzott méretű hímtagja, mely kifejezetten az égnek áll. Úgy tartják, gyógyír a (női és férfi) meddőségre. Elég odamenni s leülni erre az erotikus bunkóra. Attól tartok, ma már valamiféle kerítés őrzi a több futballpálya méretű térséget,

Helyi legenda szerint az a leghatásosabb, ha szexuális aktust hajtunk végre, pontosan ott. Emlegetnek egy bizonyos nemesurat, Bath hatodik Márkiját, akinek a házastársa sokáig nem került áldott állapotba. Végső kétségbeesésében férj s feleség a Bunkós Óriás farkánál bujálkodott, rá kilenc hónapra lányuk született, aki a középső nevét a faluról kapta, keresztapjaként is azt írták az okmányokba: Cerne. Dupla köszönet.

A Bunkós Óriásban a kutatók többsége Herkulesre vél ráismerni. Az ásatások megkövesedett kígyókat hoztak a felszínre, vizsgálatuk alapján a középkor derekára saccolják e geoglifa keletkezését. Shakespeare minden bizonnyal láthatta volna, ha történetesen arra jár, s fölmászik a szomszéd domb tetejére, vagy pegazusa hátán a magasba röpül, talán ez a valószínűbb.

Akárhogyan alakul a hegyrajzok sorsa, szeretném komolyan venni az előző bekezdést indító kérdést. Miért erőlködtek ennyit, hogy olyasmi készüljön, ami elsősorban angyalok és ET-k figyelmét ragadhatja meg? Számos tudományos magyarázatot találtam. Lehetséges, hogy a geoglifák is a temetkezésben játszottak szerepet. Esetleg mára feledésbe merült mezőgazdasági célokat szolgáltak. Netán csapdarendszer alapjai voltak madaraknak, állatoknak, csúszómászóknak. Vagy éppen ellenkezőleg, útjelző táblául készítették a számukra?

A Nazca- vonalakról egy magyar tudós, Zelkó Zoltán úgy véli: a Titicaca-tó tájékának 1:16 arányú térképe. Valamint

a világ első irányzóasztala, az első háromszögelési műveletek grafikus emléke”.

Lehet. De az is, hogy az összes geoglifa azért készült, hogy üzenetet küldjenek az emberek más bolygók lakóinak. (Pillanatnyilag magam is közébük tartozom.) Tovább megyek: az Istennek. E gondolat még kedvesebb.

Már csak az a kérdés, mi volna az üzenetek szavakba önthető tartalma?

Szerintem csupán annyi, hogy

létezünk. Rajzolunk. Képzelgünk. Dolgozunk.

Mindközönségesen: VIGYÁZAT, ITT EMBEREK LAKNAK! Kicsik, nagyok, fiatalok, öregek, sárgák, barnák, feketék, fehérek. Ha teheted, ismeretlen nagyúr, tartsd rajtunk vigyázó szemedet. Azt már kérni se merem, hogy látogass el hozzánk. Tehetnél rendet s igazságot, nagyon úgy látszik, nekünk nem sikerül.

Ha nincs se időd ránk, se kedved hozzánk, akkor legalább üzenj te is. Akár egy rajzolattal az égen. A Tejúton. A Napon. (Helioglifa?) Én biztosan észrevenném.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu