Két éve Krasznahorkai László Sátántangóját olvasta, tavaly pedig Kosztolányi Dezső Pacsirtájával töltötte estéit – mi, magyarok pedig büszkén domborítottunk az erről szóló Insta-posztokat látva.

Patti Smith életében fontosak a könyvek. Amikor 1967-ben, húszévesen Manhattanbe költözött, egy könyvesboltban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Robert Mapplethorpe-pal is, kettejük közös éveiről szól a Kölykök című memoárregény. (Akinek megvan otthon a kötet, jól vigyázzon rá. Jelenleg alig egy-két példány kapható belőle antikváriumokban, és több mint húszezer forintot kérnek értük.) Még szó sem volt arról, hogy énekes lesz, rockújságírással foglalkozott, és falta a könyveket. Saját bevallása szerint kevesebb amerikai irodalmat olvas, de annál több európait, angol fordításban. Rock ’n’ roll és könyvek, a kamaszok megváltása – viccelődött egy helyütt. „Oh, micsoda dolog lenne egy könyv lapjain újjászületni” – írta, komolyabban, M Train című második memoárjában. (Sajnos magyarul Patti Smith egyelőre egykötetes szerző, pedig visszaemlékezései három könyvben olvashatók, az első a már említett Kölykök, a harmadik a 2019-ben megjelent Year of the Monkey.)

Most Patti Smith kedvenc könyvei közül ajánlok tízet!

Kisasszonyok (Louisa May Alcott)

„Talán egyetlen könyv sem szolgált hasznosabb útmutatóként fiatalkoromban, mint Louisa May Alcott sokak által szeretett regénye” – írta P. S. néhány éve a Paris Reviewban. Tízévesen olvasta először, és felismerte magát benne. Így fogalmaz a főszereplőről. „Egy makacsul modern, tizenkilencedik századi amerikai lány. Egy lány, aki ír.” Josephine March és családjának története nem mindent elsöprő eposz, hanem bepillantás egy élénk, versengő és szerető női társaságba. Egy csendes forradalomba. Olyan szereplők életébe, akik sok lány példaképei lehetnek.

2666 (Roberto Bolaño)

Roberto Bolaño magyarul is olvasható magnum opusa nehéz könyv, minden tekintetben. A Jelenkor adta ki több mint 800 nagyméretű oldalon, hónapokat el lehet tölteni vele. Patti Smith saját blogbejegyzése szerint az ügynökét kérte meg, hogy szerezze be neki, amikor meglett, hónapokig az éjjeliszekrényén parkoltatta, várta, hogy mikor kezdhetne bele, és amikor belevágott az olvasásba, mindenhova magával hurcolta.

A 2666 öt könyvből áll, amelyek lazán kapcsolódnak egymáshoz: irodalmárok nyomoznak egy rejtélyes író után, Santa Tereza fiktív városában nőket gyilkolnak, egy újságíró bokszmeccsre érkezik ugyanide, végül megismerjük a rejtélyes író történetét is. Nem egyszerű olvasmány, de tényleg beszippant. Nem úgy, hogy az ember százasával forgatja az oldalakat, mert ezt nem lehet olyan gyorsan olvasni. Mélyebben ragad az ember agyába Bolaño világa.

Nadja (André Breton)

1976-os Radio Ethiopia című albumán Patti Smith a Nadja utolsó sorát idézi: „A szépség FELFORGATÓ lesz, vagy nem létezik majd.” A történetben a narrátor, André tíz napon át tartó viszonyát beszéli el Nadjával, aki maga választott magának nevet: oroszul azt jelenti, remény, spanyolul viszont azt, senki. Nadja először rendkívül vonzó a férfi számára, izgatja sajátos világlátása, de ahogy egyre több mindent tud meg róla, a misztikus köd feloszlik.

André Breton szürrealista kisregénye fontos mintakép volt a Kölykök számára, de azért jóval bátrabban rugaszkodik el a valóságtól a filozófia, az álmok és a képzelet felé – bátor olvasóknak ajánlott.

A Mester és a Margarita (Mihail Bulgakov)

Újabb izgalmas trivia: Patti Smith 2012-es albuma Poncius Pilátus kutyája után kapta a Banga címet. Egy rádióműsorban elmondta, hogy miután olvasta Bulgakov regényét, megbízta az ügynökét, hogy szervezzen neki koncertet Moszkvában – leginkább azért, hogy meglátogathassa a Bulgakov-múzeumot és a könyv eredeti helyszíneit.

A sötétség mélyén (Joseph Conrad)

Joseph Conrad 1899-ben megjelent kisregénye még úgy is szörnyen megrázó, hogy nem merül el azokban a horrorisztikus bűntettekben, amelyeket a gyarmatosító belgák Afrikában elkövettek. A történet szerint Charles Marlowt elefántcsont-rakományért küldik fel Kongó folyón, de valódi feladata, hogy egy bizonyos Kurtz-ot visszahozzon, aki kétes hírnevet szerzett magának a környéken. Ahogy a hajó egyre mélyebbre jut kontinensen, úgy tárul fel a civilizáció és az emberi lélek sötétsége.

Talán nem mindenki tudja, hogy a történet modern adaptációja Francis Ford Coppola Apokalipszis most című filmje, amely a vietnami háborúba helyezi a cselekményt.

Üvöltés (Allen Ginsberg)

Ilyen is csak New Yorkban történhet: a Kölykökben Patti Smith leírja, hogy nem volt elég pénze, hogy szendvicset vegyen magának egy automatában, mire felbukkant egy férfi fekete keretes szemüveggel és göndör szakállal, és kisegítette néhány érmével. A férfi Allen Ginsberg volt, és a csavar a történetben csak ezután következett. A költő, aki egyébként homoszexuális volt, azt hitte a vékony lányra, hogy fiú. Miután tisztázódott, hogy nem, Ginsberg nevetett: „Bocsáss meg, azt hittem, hogy egy nagyon csinos fiú vagy.” Akárhogy is, Ginsberg később Patti Smith mentora lett, aki viszont szívből ajánlja a beatgeneráció egyik alapművét, az Üvöltést.

Az üveggyöngyjáték (Hermann Hesse)

Mi sem illik jobban Patti Smith művészetközpontú életszemléletéhez, mint Hermann Hesse absztrakt tudósállamában játszódó Üveggyöngyjátéka, amely nem szokványos regény – kísérleti esszéregénynek szokták nevezni. Ne ijedjen meg tőle, aki nem olvasta, mert ennek ellenére nem nehéz olvasmány. A történet szerint egy utópisztikus államban tudósok és művészek egy csoportja különleges játékot fejlesztett ki, amely a tudomány, a szellem és a tiszta művészet gyakorlásának legmagasabb rendű formáját kívánja. De a tudósállam tekintélyes játékmestere, Joseph Knecht felismeri, hogy játékuk öncélú, ezért a gyerekek nevelése felé fordul.

Pacsirta (Kosztolányi Dezső)

„Késő délutáni szünet. Tea és irodalom – egy szabadkai író. Egy Pacsirta című könyv. A galambok elveszik a részüket az utolsó kekszemből, két iskolás, Lucy és Ruby idejönnek köszönni. Az ősz már érződik a levegőben. Írok pár sort és hazaballagok” – írta Patti Smith egy Instagram-posztban tavaly szeptemberben. Nem derült ki később, hogy mit gondolt a regény befejezése után, de reméljük, tetszett neki a sárszegi Vajkay-család története, amelyben a szerencsétlen sorsú, 35 éves vénlány egy hetes üdülésre megy. Miközben távol van, apja rádöbben, hogy teher számára a saját lánya, és lelepleződik a település belterjes viszonyainak sötétsége is.

View this post on Instagram

This is Patti Smith (@thisispattismith) által megosztott bejegyzés

Magasabbra a tetőt, ácsok; Franny és Zooey (J. D. Salinger)

Salinger legalább két és fél könyvet teleírt az általa kitalált Glass-család történetével, akiket – miként azt az író környezetében állították – szinte úgy kezelt, mintha valós emberek lennének. A Magasabbra a tetőt, ácsok! és a Franny és Zooey egyaránt Patti Smith kedvencei között szerepel: előbbiben az egyik Glass-fivér, Buddy bátyja, Seymour temetésére megy. A másikban két fiatalabb testvér elevenedik meg, hogy megkapó történeteket meséljenek arról, miként maradhat az ember önazonos egy kamuarcokkal teli világban.

Moby-Dick (Hermann Melville)

Lehet, hogy Hermann Melville vaskos remekműve halhatatlan és örökérvényű, de a kortárs olvasót elriaszthatja a terjedelme és a tengerről és a természeti erőkről szóló hosszadalmas leírások. Patti Smith mégis azt kéri, hogy olvasd el: „rettenetes és isteni” – fogalmazott egy helyütt. Egyébként nem csak az ő kedvencei között foglal helyett: Barack Obama, Joyce Carol Oates, Nile Rodgers és Bob Dylan is szívből ajánlja, a Led Zeppelint dalra inspirálta, az elektronikus zenész, Moby pedig művésznevét köszönheti a regénynek.

„Szólítsatok Ishmaelnek!” – szól a főszereplő, Ahab kapitány az első fejezetben, és ezzel kezdetét veszi az életre-halálra menő hajsza a hatalmas fehér bálna után, s vele feltárul az emberi arrogancia és becsvágy kettős jellege.