Mesterségek Ünnepe mamutcsonttal

A 800 magyar kézműves mester mellett az érdeklődők találkozhatnak jakut földi mamutcsont-faragóval, szahali-szigeteki halbőr varróval, mongol íjkészítővel, vagy más, különleges mesterség képviselőjével. Ha szeretnék megtudni, hogy mi készül a halbőrből és hogyan, akkor itt az alkalom, ki is próbálhatják a látogatók!

Idén augusztus 17. és 20-a között 31. alkalommal változik a Budavári Palota a hagyományőrző kézművesség legkiválóbb képviselőinek találkozóhelyévé. A sokak által már jól ismert Mesterségek Ünnepe az év várva várt családi fesztiválja, ahol kicsik és nagyok ismerkedhetnek a népi tárgykultúrával, kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit, találkozhatnak mamutcsont-faragóval, halbőr varróval, íjkészítővel, vagy más, különleges mesterség képviselőjével.

A Mesterségek Ünnepe idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. 2015 óta minden évben megkapja az EFFE (Europe for Festivals – Festivals for Europe ) minősítést, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki, valamint a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program is „Kiváló minősítésű Folklorfesztiválnak” értékelte.

A rendezvény főszereplői a magyar kézműves mesterek, akik sok évszázados gyakorlati és szellemi tudást és értéket hordozó kézműves szakmák éltetői és továbbadói. A több, mint 800 hazai és határon túli mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket is, idén hét vendég ország képviselteti magát. A díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakut-földi, szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is. Megtudhatják, többek között, hogy kik azok a szahák, megismerkedhetnek az egyik leghíresebb jakut mamutcsont faragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel és betekintést nyerhetnek abba, hogy hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.

A rendezvény kiemelt témája idén a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb - viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű - és legváltozatosabb ága. A Mesterségek Ünnepe hímzőműhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amit a népi és úri hímzésben alapanyag, motívumkincs és öltéstechnika tekintetében tapasztalhatunk. Hímzésekkel az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el, éppen ezért nagy szerepe volt elsősorban is a népviselet különböző darabjain, párnavégeken, kendőkön, takarókon, abroszokon, de hímezték az egyházi szertartások kellékeit is.


A reformáció 500 éves évfordulójának alkalmából a programokban és a tárgyi kiállítók körében is kitüntetett figyelmet kapnak a protestáns egyházak hagyományai. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság a jubileumhoz kapcsolódva pályázatot hirdetett az egyházi szertartások kellékeinek megújítására. A beérkezett pályamunkák legjobbjaiból országos kiállítás nyílik 2017. augusztus 17-én a Mesterségek Ünnepén a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében. Az 500 éves reformáció szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódóan emlékoszlopot faragnak, valamint 25 fejfát állítanak ki szabadtéri kiállítás keretében „Fa sírfejek, fejfák” címmel.  

Az idei fesztivál egyik különleges programpontja a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó, amelynek fő témája az a különleges és több száz éven keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a Notre Dame kapujának vasalatait készítették hajdanán. Tíz országból, - többek között Oroszországból Norvégiából, Szlovéniából, Erdélyből, Pakisztánból - érkeznek szakemberek a konferenciára, díszvendég Magister Walfrid Huber, szobrász és kovácsművész, a bécsi Iparművészeti Egyetem nyugalmazott tanára a Magyarországi Kovácsmíves Céh tiszteletbeli elnöke.

Az érdeklődőket idén is egész napos programokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel, zenével várják a Budai Várban. Lajkó Félix mellet fellép, a Szent-Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna, az Ifjú Szivek Táncegyüttes, Pályi János, a Tükrös Együttes, a Buda Folk Band, a Folk Embassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, Kátay Zoltán, a M.É.Z. és még sokan mások. A színpadi programokat, koncerteket mélyen áthatja Kodály Zoltán emléke.

 (Forrás: Sajtóanyag)