Már eddig is a Budapesti Állatkertben látható Evita volt a világ legidősebb élő mhorr gazellája, de most, hogy 19 éves és négy hónapos is elmúlt, megdöntötte az abszolút rekordot is. Nem volt még soha nála hosszabb ideig élő egyed e ritka, a vadonban már kihalt patások között.
A Fővárosi Állat- és Növénykert Szavannakifutójában, illetve a hozzá tatozó istállóban összesen hét mhorr gazella lakik. Közülük az egyik nőstény állat, tisztes nevén Evita nemcsak a budapesti egyedek között számít rangidősnek, hanem már egy ideje a világ összes élő mhorr gazellája közül is ő a legidősebb. Bár a legtöbb állatfaj esetében csak az állatkertben élő egyedek pontos születési adatai ismertek, így azt általában csak sejteni lehet, hogy a vadonban sincs idősebb állat, a mhorr gazellák esetében ez egészen biztos, mivel ezek a kecses patások természetes élőhelyükről már évtizedekkel ezelőtt kipusztultak, így ma csupán állatkerti állatok vannak (habár közülük néhányat legújabban megpróbálnak visszatelepíteni egykori élőhelyükre).
Az abszolút rekordot eddig egy korábban élt, Separada nevű állatkerti mhorr gazella tartotta, aki 19 éves és 4 hónapos korban pusztult el. Ám Evita mostanra ezt is túlszárnyalta, így most már ő a valaha élt legidősebb mhorr gazella. Természetes élőhelyükön ezek a gazellák maximum 10–12 éves korukig éltek, amikor még voltak vadon élő állományaik. Állatkertben valamivel tovább, de a 15-16 évesnél idősebb állatok már ritka kivételnek, valóságos matuzsálemnek számítanak. Evita 2001. április 27-én született a Berlini Állatparkban, és 2008 óta él a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A városligeti intézmény abban az évben csatlakozott e vadonban már kihalt, ritka patások állatkerti tenyészprogramjához. Az első budapesti születésú mhorr gazella 2009. április 6-án jött a világra, és Evita is több alkalommal lett anyuka azóta, hogy Budapestre érkezett.
Az állatkerti állatok körében egyébként jóval gyakrabban fordulnak elő matuzsálemi korú állatok, mint vadonban élő fajtársaiknál. A természetben ugyanis nap mint nap meg kell küzdeni a túlélésért, a korszerű állatkertekben viszont szó sincs ilyen küzdelemről. Így
az állatok az állatkertekben rendszerint tovább élnek, mint a vadonban,
és életteljesítményük más szempontból is jobb. Például jobbak a szaporasági mutatóik, s a világra jött utódok is nagyobb arányban érik meg a felnőttkort, mint a természetben. Ezért is játszanak fontos szerepet az állatkertek a veszélyeztetett fajok védelmében, hiszen a védett és ellenőrzött állatkerti körülmények között gyorsabban lehet megnövelni egy-egy vészesen megfogyatkozott faj egyedszámát. A mhorr gazellák esetében pedig nincs is más megoldás, hiszen ezek a kecses patások már évtizedekkel ezelőtt kipusztultak természetes élőhelyükről.
A mhorr gazella (Gazella dama mhorr) egyébként a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja, amely eredetileg Északnyugat-Afrikában volt őshonos. Az utolsó vadon élő példányokat az 1960-as, ’70-es években figyelték meg.
Valverde professzor a sivatagi élővilág, többek közt a szaharai antilopok és gazellák jeles kutatója volt, és sokat dolgozott az egykori Spanyol Szahara (a jelenlegi Nyugat-Szahara) területén. 1971-ben ő volt az egyik alapítója annak az andalúziai Almería közelében működő parknak, amit a szaharai élővilág megmentése érdekében hoztak létre. 1971 és 1975 között összesen 11 mhorr gazellát, két hímet és kilenc nőstényt szállítottak Almeríába a Spanyol Szaharából: ezek voltak a mai állatkerti populáció alapítói, azaz minden ma élő mhorr gazella az ő leszármazottjuk.
(via Fővárosi Állat- és Növénykert Marketing és Kommunikációs Osztálya)
