Esopus örök

A napokban jelentette meg a Tinta Könyvkiadó az Esopus meséi című reprint könyvet, mely alcíme szerint 300 tanulságos állatmese és más történet a tanulóifjúság okulására. Ebből az alkalomból Cserháthalápy Ferenc készített villáminterjút Kiss Gáborral, a kiadó igazgató-főszerkesztőjével.

Cserháthalápy Ferenc: Melyek a legismertebb Esopus-mesék?

Kiss Gábor: Mindenki ismeri a gólya és a róka kölcsönös vacsorameghívását, amelyben a ravasz róka lapos tálban szolgálja fel a gólyának az ételt, a gólya pedig viszonzásképpen, mikor visszahívja a rókát, hosszú nyakú edényben kínálja a vacsorát.

Bizonyára sokaknak ismerős a történet, melyben a fán ülő holló szájában lévő sajtot úgy szerzi meg a róka, hogy mézes-mázos szavakkal hízelkedve dicséri a holló énekét, és ráveszi, hogy szólaljon meg, így a sajt kiesik a holló csőréből.

Ki ne ismerné a nagyképű nyúl és a teknősbéka futóversenyének a történetét a váratlan eredménnyel?

Kiss Gábor. Forrás: Tinta Könyvkiadó


Cs. F.:
Ki volt Esopus? Mit tudunk az életéről?

K. G.: A mesék szerzője, Esopus valóságos személy, fríg rabszolga volt, kétezer-ötszáz évvel ezelőtt élt. Hérodotosz és Arisztotelész is említi személyét. Neve görögösen Aiszóposz, latinosan Aesopus, magyarosan írva pedig Ezópus. A hagyomány szerint alacsony termetű, púpos ember volt, aki szellemi képességeivel kiemelkedett a kortársai közül, s aztán gazdája szabad emberré tette. A „mesék Homéroszának” is szokták hívni. Már kortársai között nagy népszerűségre tett szert mesemondó tehetségével. Végül is ő az európai meseirodalom első mestere, alapítója.

Cs. F.: Kinek szólnak ezek a két és félezer éves mesék?

K. G.: Ezek javarészt állatmesék, azaz fabulák. Nemcsak felnőttekhez szóltak, hanem gyerekekhez is. Fennmaradtak olyan kétezer éves papiruszok, melyeken Esopus meséi rímbe foglalva voltak lejegyezve kisdiákoknak.

Jóval később, a pajzán történeteiről ismert középkori nagy mesemondó, Boccaccio így ír a mesékről: „A mesék haszna, hogy az első olvasásra is érhető történetekben gyönyörűséget találnak a tudatlanok is, rejtett értelmükön pedig még a tudósok is törhetik a fejüket.”

Érdekes megfigyelni, hogy Esopus meséiben az állatok majdnem mindig saját természetüknek megfelelően viselkednek, de az állatok tulajdonságai mindig azonosíthatók valamilyen emberi tulajdonsággal is.

Forrás: Tinta Könykiadó


Cs. F.:
Hogy terjedtek el Esopus meséi?

K. G.: Az Esopus-mesék széles körben a könyvnyomtatás feltalálása után terjedtek el Európában. Az 1400-as évek végétől a nyomtatott Esopus-meséket gyakran igen szép fametszetekkel díszítették. Az aiszóposzi állatmeséket az 1600-as évek második felében Jean de La Fontaine fogalmazta újra, az ő írásai tovább népszerűsítették őket.

A meséket magyarul nyomtatásban először Pesti Gábor jelentette meg 1536-ban. Pesti Gábor még másik két magyar nyelvű munkát adott ki, ezek ott vannak az első magyarul nyomtatott könyvek között. Pesti kiadott egy hatnyelvű szótárt 1531-ben és egy Új testamentumot (amely csak a négy evangéliumot tartalmazza), 1538-ban. Ezek együtt ma is korszerű kiadói programnak tekinthetők: szótár – mese – biblia. Pesti Gábor Esopus-mesefordításait Toldi Ferenc újra kiadta 1858-ban.

Később, Pesti után mások is lefordították és kiadták Esopus meséit, például Heltai Gáspár 1566-ban. Összességében a mai napig Esopus meséinek magyarul körülbelül félszáz kiadása ismert.

A mesék nyelve, szófordulatai hatottak a legtöbb európai nyelvre, így a magyarra is. A magyar nyelvbe Esopus meséiből került be és terjedt el az „egy fecske nem csinál nyarat”, a „más tollával ékeskedik” vagy a „savanyú a szőlő” szólás is.

Cs. F.: Mi jellemzi a mostani Tinta-kiadást?

K. G.: A Tinta Könyvkiadó által most reprintben kiadott szép munka száz évvel ezelőtt jelent meg Boros Gábor átdolgozásában. Ez a változat legalább négy kiadást élt meg a XIX. század végétől. Több mint száz rézmetszetszerű fekete-fehér realisztikus rajz díszíti a könyvet, melyet a gyermekek örömmel fognak nézegetni.

Forrás: Tinta Könykiadó


Cs. F.:
Miért adták ki ezt a könyvet?

K. G.: Esopus meséit olvasgatva rácsodálkozhatunk, hogy a két és félezer évvel ezelőtt élt emberek viselkedése mennyire hasonló korunk emberéhez. A fabulák szereplői sokszor kapzsik és felelőtlenek, de bölcsességgel, szorgalommal boldogulni is tudtak, meg tudták oldani az előttük álló feladatokat, le tudták győzni a nehézségeket. A korokat átívelően népszerű Esopus-mesék az antikvitásban gyökereznek, és az európai kultúrkör szerves részét képezik. Azért jelentettük meg a Tinta Könyvkiadónál Esopus meséit, mert meggyőződésünk, hogy újra és újra vissza kell térnünk a klasszikusokhoz. Szórakoztatni és elgondolkoztatni szeretnénk ezzel a könyvvel a kicsiket és a felnőtteket egyaránt. Nem beszélve arról, hogy a mesék közös meghallgatása után kiváló alkalom nyílik a szülők és gyerekek közt a tanulságok levonására, így igazán okulásra szolgálnak a fabulák.


(via Tinta Könykiadó)

 

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu