Augusztus a Magvetőnél

Van, ami már megjelent, de olyan is, ami csak a hónap végén kerül a polcokra. Mutatjuk a Magvető Kiadó augusztusi termését.

Marilynne Robinson: Háztartás
Minden idők egyik legjobb családregénye
Fordította: Szabadkai Bernadett

A Háztartás méltán szerepel minden idők legjobb regényei között. Ruth és Lucille egy idahói kisvárosban élnek szigorú nagyanyjukkal, majd, amikor ő meghal, különc nagynénjükkel, Sylvie-vel. Édesanyjuk elhagyta őket, és egy szikláról a közeli tóba kormányozta az autóját, ugyanabba a tóba, ahol korábban a lányok nagyapja is életét vesztette egy vonatbalesetben.

Ruth és Lucille nemcsak a gyászt, de Sylvie sajátos gyereknevelési módszereit és csavargó életmódját is másképp dolgozza fel: míg az előbbi a kalandot látja benne, az utóbbi számára egyre kínosabbá válik a nő jelenléte, és mindent megtesz, hogy a családi köteléket elszakítva normális életet kezdjen.

A Háztartás Marilynne Robinson minden érzékre ható, felejthetetlen regénye: pillanatkép két árva lányról, akiknek a felnőttkor küszöbén meg kell tanulniuk, milyen ára van annak, ha a saját útjukat akarják járni. A könyvet Szabadkai Bernadett fordította.

Marilynne Robinson Pulitzer-díjas író, esszéista 1943-ban született Idaho államban.

Hemingway-díj a legjobb első kötetért
Minden idők legjobb 100 könyvének egyike (Guardian)

 

Kiss Noémi: Balaton
Azok a szép balatoni nyarak?

"Az NDK-val együtt tűnt el a Balaton. Az augusztusi vihar elfújta a strandunk forró lángosainak szagát. A felhők, akár tépett szélű, fehér papírszalvéták ültek a hullámzó víz fölött. Minden vad volt, és húsbavágóan mulandó."

Balaton-part, forró nyár, nyolcvanas évek. Egy kislányt a nagyapja úszni tanít. Mikor elhagyják a stéget, a nádas szélén egy hullát találnak. Ahogy Kiss Noémi többi erőteljes Balaton-novellájában, itt is a felfedezés izgalma és a szorongás felkavaró érzései keverednek. A szocializmus gazdagjainak és kisembereinek nyári világa mellett bepillanthatunk a legszegényebbek életébe, és átélhetővé válik a kor várakozó, feszült csendje... Víkendházak, pulóverpiac, mólók. A nyaralás önfeledt öröme mellett megbicsaklott sorsokat, bűnöket, titkokat és hazugságokat mos partra a víz. A Balaton a szabadságvágy könyve.

Kiss Noémi 1974-ben született, író, kritikus, tanár.

 

Gion Nándor: Ez a nap a miénk
„Arról sokat beszélhetnénk, hogy ki a megszálló ezen a tájon.”

Gion Nándor Latroknak is játszott című regényciklusa négy könyvben vezeti végig az olvasót a szerző szülővárosának történetén, 1898-tól az 1950-es évekig. A meseszerű cselekmény a vajdasági kisváros, Szenttamás és környéke többnemzetiségű közösségéről tudósít, két jóbarát, a citerás Rojtos Gallai és a vadóc Török Ádám életének fordulópontjait végigkövetve. A sorozat harmadik kötete

Ez a nap a miénk címmel a II. világháború helyi históriáját bontja ki: a háttérben titokban szervezkedő szerbek akcióit, a helyi zsidók kiközösítését és deportálását – a humánum megnyilatkozásai mellett a vad indulatok, a nemzetiségi-politikai ellentétek alakulását. Gallai családjában akad nevét magyarosító sváb, kommunista, de a nácik oldalára álló német is. Megrendítő epizódok sorában látjuk a bukovinai székelyek megtelepedésének, majd menekülésének fordulópontjait. A szétszórattatás, a helyi németek internálása, a bevonuló orosz és szerb csapatok nyomán a véres bosszúállás köszönt be 1944 őszén. Török Ádám hol felkapaszkodik, hol fizetnie kell tetteiért, Gallai pedig ügyességgel, s nem kevés szerencsével vészeli át az újabb nehéz időket.

 

Rubin Szilárd: Csirkejáték
Egy XX. századi mestermű

Angyal Attila, vagyis Till, az író és Carletter Orsolya, a sváb patikuslány a negyvenes években találkoznak, és találkozásukból hamarosan szerelem, majd házasság lesz. A Csirkejáték botrányos, önpusztító kapcsolatuk krónikája, szenvedélyes és kegyetlen rövidfilm arról, hogyan szereti, bántja és teszi tönkre egymást két ember, akik az utolsó pillanatig ragaszkodnak egymáshoz.

Rubin Szilárd regénye, a háború utáni magyar irodalom egyik újra meg újra felfedezett mesterműve, 1963-ban jelent meg először. Rajongói között olyan írókat találunk, mint Szentkuthy Miklós és Esterházy Péter.

 

 

 

 

Ottlik Géza: Hajnali háztetők
Az Iskola a határon testvérregénye

Bravúros és finom remekmű: az Iskola a határon szereplőinek szerelmesregénye.

Irodalmi jazz – a legjobb fajtából. Ottlik precízen és láttatóan képes ábrázolni a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét és legfontosabb karaktereit. Ismeri őket személyesen, akárcsak mi, olvasók: a könyv egyik hőse itt is Bébé, másik kulcsfigurája pedig Halász Petár, aki szintén ismerős lehet az Iskolából. Holott ez a könyv korábban készült el, mint az Iskola a határon, s keletkezéstörténete is kész regény: Ottlik 1943-ban írta, a Magyar Csillag 1944-ben folytatásokban kezdte közölni, de az utolsó rész a náci megszállás miatt már nem jelent meg. A regény végül 1957-ben látott először napvilágot.

Az első és az utolsó fejezet felett az 1956-os évszám szerepel, a regény középső része pedig 1936-ban játszódik. A szerelmi sokszög történetében a barátság, a szerelem, a hűség és az árulás dilemmáival és változataival találkozhatunk.

Ottlik Géza (1912-1990) író, a modern magyar próza egyik klasszikusa.

 

Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja
Végzet vagy véletlen?
Fordította: Kosztolányi Dezső

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként közöljük.

 

 

 

 

 

 

 


Anton Pavlovics Csehov: Meggyeskert
A klasszikus Csehov-darab Spiró György fordításában
Fordította: Spiró György

„A realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik.” – Spiró György

Megjelenik augusztus 17-én.

 

 

 

 

 

 

 


Einar Kárason: Viharmadarak
Azért a jég az úr
Fordította: Patat Bence

Egy izlandi halászhajó Új-Fundland partjainál hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A Máfurön egyre több a jég, hiába törik és zúzzák rendületlenül, a víz megfagy, és gyorsan körbevesz mindent: kötelet, sodronyt, korlátokat, ablakokat és hajóhidat. A fedélzeten tartózkodó harminckét férfi számára hamar világos lesz, hogy már nemcsak a hajó megmentése, hanem az életük a tét. A Viharmadarak csodálatos gazdagsággal mutatja be ember és természet soha véget nem érő harcát, a világ egyik legveszélyesebb munkáját végző halászok életét és a tenger mindent elsöprő erejét.

Megjelenik augusztus 31-én.

 

 

 

 

 

 

Annie Ernaux: Lánytörténet
Mire mer emlékezni egy nő?
Fordította: Lőrinszky Ildikó

1958, Franciaország. A vidéki kispolgári családból frissen szabadult tizenhét éves Annie először tölt el egy éjszakát egy fiúval. A fiú számára teljesen jelentéktelen esemény felforgatja a lány életét. Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye egy nyomozás története, amelynek során a szerző kíméletlen őszinteséggel igyekszik tetten érni jelenlegi énje születését, miközben az írás folyamatát és nehézségeit is pontosan dokumentálja. Emlékekből, korabeli fotókból, levelekből és dalszövegekből egy letűnt világ kel életre: Franciaország történetének az az időszaka, amikor a híreket az algériai függetlenségi háború uralta, és amikor a szüzesség elvesztése, a kamaszkor érzelmi viharai és az étkezési zavarok még egészen más megítélés alá estek, mint ma – ám e sok szempontból távoli világ felidézése saját világunk megértéséhez is hozzásegít.

Annie Ernaux 1940-ban született Normandiában. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb alkotója, több mint húsz regény és önéletrajzi mű szerzője, számos irodalmi díj birtokosa.

Lőrinszky Ildikó 1968-ban született, számos klasszikus és kortárs francia nyelvű szerző fordítója. Munkáját Wessely-díjjal és a Szekeres György Műfordítói Éremmel jutalmazták.

Megjelenik augusztus 31-én.

 

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu