Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. A díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. Az elismerésben többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád és Kukorelly Endre részesült az elmúlt években.

2021 irodalmi díjazottjai:
Artisjus Irodalmi Díj nagydíj - Márton László: A Nibelung-ének (műfordítás)
Artisjus Irodalmi Díj költészet - Wirth Imre: Lementem egy üveg borért Hajnóczynak
Artisjus Irodalmi Díj próza - Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
Artisjus Irodalmi Díj tanulmány - Szolláth Dávid: Mészöly Miklós
Artisjus Irodalmi Díj esszé - Bódi Katalin: Éva születése

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Márton László kapja a mintegy 800 éves, több mint kétezer strófás A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért. Az író, drámaíró, műfordító Márton László az ELTE BTK magyar, német és szociológia szakán szerzett diplomát. Írásai (novellák, regények, tanulmányok, színművek) az 1980-as évek eleje óta jelennek meg, mintegy 25 kötete látott napvilágot.

Műfordítóként elsősorban a német irodalom klasszikusait ülteti át. „Olyan fordítás készült Márton László műhelyében, amely remekül olvasható mai magyar nyelven szólaltatja meg a középkori énekmondást, s ezáltal maiként élvezhető verses regényt teremtett számunkra” – írja laudációjában Margócsy István.

Wirth Imre Lementem egy üveg borért Hajnóczynak című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. Az író, költő, irodalomtörténész és szerkesztő Wirth Imre jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa. A 80-as évek közepétől jelentek meg versei, 1990 óta olvashatók kritikái, esszéi. Történetek az eszkimóháborúból című kisregénye 1994-ben jelent meg. 2018-ban verseskönyvvel jelentkezett, ezt követte 2020-ban a most díjazott kötet. „Lett hirtelen egy érett és nagy hatású költőnk, tektonikus készülődések után működni kezdett egy versvilág. Versről versre haladva fölvetül és egyre izgalmasabb a kérdés: hogyan lehet ennyire cikázó természetű az elégia? Hogyan lehet ilyen fölkorbácsoló a végletekig kitartott melankólia?” – írja Reményi József Tamás a kötetről szóló méltatásában.

Kiss Tibor Noé a Beláthatatlan táj című regényéért kapja az elismerést. A díjazott a Jelenkor és a Színház folyóiratok tördelőszerkesztője, a Jelenkor Online felelős szerkesztője. Szépirodalmi szövegei számos kiadványban és antológiában olvashatók, regényei cseh, finn, osztrák, lengyel és szlovén kiadásban is megjelentek. A díjazott kötet egy tragikus családtörténetet mesél el, amely a kitörés lehetetlenségéről, a családi, emberi kiszolgáltatottságról szól.

„Nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is. Egy szörnyű és mindennapi puzzle-t rakat ki velünk, és miközben folyton a hiányokat érzékeljük, mindvégig nagyon közel vagyunk, mindent szinte centikről nézünk. Kiváló regény, fontos munka, 2021 nagy irodalmi történése” – írja méltatásában Grecsó Krisztián.

Szolláth Dávidot Mészöly Miklós című monográfiájáért díjazzák. A többek között Déry Tibor-díjas irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő 2003 óta kutató a BTK Irodalomtudományi Intézetében. Fő területei Mészöly Miklós munkássága és a két világháború közti baloldali irodalom. A most díjazott Mészöly Miklós című tanulmánya a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának gazdag pályáját mutatja be. „A monográfia kiegyensúlyozottan lelkes szerzője nem válogat az életmű epikai változatai között, hanem követi őket. Nagyon sokféle megközelítésmódot alkalmaz, szövegelemzéstől hatásvizsgálaton át kultusztörténeti leírásig, mindeközben rugalmasan használja az értelmezés szempontjait” – méltatja a díjazott munkáját Bazsányi Sándor.

Bódi Katalin az Éva születése című kötetért kap díjat. Az irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, a Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált docense. Tudományos érdeklődése a klasszikus magyar irodalom mellett a képzőművészeti nőábrázolások és az aktok története. 2019-ben jelent meg az Éva születése című, válogatott esszéket, kritikákat és tanulmányokat tartalmazó kötete. „Hatalmas tudással segít nekünk abban, hogy közelebb kerüljünk a felvilágosodás korának emberképéhez, egyúttal árnyaltabban lássuk, hogyan alakult a testről való beszéd, miként írható le az akt kultúrtörténete, illetve milyen módon lehet a képek elemzését hasznosítani az irodalmi szövegek olvasásában” – írja róla Szilágyi Zsófia méltatásában.