A fagyi visszanyal

Filmtekercs

Orosz Dénes első magyar melegfilmnek titulált alkotása, a Coming Out remek példája a jó szándékkal kikövezett pokol felé vezető útnak. Hiába megmosolyogtató, ahogy Csányi pucsít, hiába kedves a hangulat, az egész filmről süt, hogy ez bizony olyan melegvilág, ahogy azt a heterók elképzelik.

Az első reakciókat olvasva úgy tűnik, az LMBTQ közösség ki van akadva. Ki van akadva, mondván, hogy ábrázolhatja a Coming Out a homoszexualitást gyógyíthatónak, hiszen az nem betegség. Muszáj védelmembe vennem a forgatókönyvet is jegyző Orosz Dénest, aki a filmben éppen azt álítja, hogy Erik (Csányi Sándor) „kimelegedése” a betegség, amit egy fejsérülés okozott. A szereplő szájából többször el is hangzik, hogy szeretne megint normális lenni. Ettől persze még tény, hogy a nézők többségének – pláne az előzetest látván – pont az ellenkezője jön le, és innentől kezdve teljesen mindegy, Orosz mit akart mondani, ha az nem jutott el a közönséghez. Hogy ez csak egy elhanyagolandó részlet, hiszen a film egész végig szerethetőnek ábrázolja a melegközösséget? Hát ez az az alapkő, ami eldönti, hogy a Coming Out melegbarát vagy melegellenes filmként vonul be a magyar filmtörténetbe – és így tekintve a kérdést, az messze túlmutat önmagán.

Nehéz a Coming Outot nem a fentiek tükrében nézni. Hiába ülnek a poénok, hiába jók az alakítások, ha közben a film kártékony, ha visszájára sül el a szándék – ha visszanyal a fagyi. Bár a Coming Out valójában nem az első magyar melegfilm (gondoljunk csak a Nincsen nekem vágyam semmire például), de az első olyan közönségfilm, ami a témát széles rétegekhez juttathatja el – nem mindegy hát hogyan.

De próbáljunk meg magára a filmre koncentrálni. A történet szerint Erik (Csányi Sándor) éppen készül elvenni barátját, Balázst (Karalyos Gábor), amikor egy baleset következtében bevágja a fejét, és azt követően a nőkre, azok között is a csinos doktornőre (Tompos Kátya) bukik. Az ország első számú melegjogi aktivistájaként azonban nem engedheti meg magának a pálfordulást, így elindul egy hazudozással és zsonglőrködéssel fémjelzett kettős élet.

Orosz Dénes nem először nyúl a romantikus komédia műfajához, s bár a Poligamynál sokkal jobban sikerült darabot rakott össze, még mindig nem sikerült tökélyre fejlesztenie a receptet. Az elmozdulás a sablonok felé most kivételesen jót tett, sokkal gördülékenyebb, sokkal élvezhetőbb filmet kapott a közönség. Gondból azonban akad bőven. Kezdjük a heppienddel. Egyrészt Csányi és Tompos között nem igazán működik a kémia, a tűzijáték helyett végül csak egy tessék-lássék egymásraborulást kapnak így a nézők. Másrészt Karalyos Gábor olyan szinten lejátszik mindenkit annyira szimpatikussá téve Balázst, hogy nincs ember (csak aki homofób ugyebár…), aki ne azért drukkolna, hogy mégiscsak ő vigye haza Eriket.

A film a melegek világát habcsókokkal és pónilovakkal benépesítve, igencsak közhelyesen ábrázolja – még úgy is ezt kell mondjam, hogy szinte látom az izzadságcseppeket Orosz homlokán, hogy elhalványítsa a határvonalat homoszexuálisok és heterók között macsós melegekkel és feminin heterókkal operálva. Nagy kár azért is, hogy a film mennyire finomkodó: Karalyos és Csányi egyetlen elmaszatolt csókot kap, miközben minden kézmozdulatnak és finom érintésnek háromszor is megágyaz a film, nehogy megfeküdje a néző gyomrát – az, hogy szex helyett a szimfónikusok szólnak, nem feltétlenül baj (Tompos sem kap ennél sokkal többet), a hiány a valódi intimitás bemutatása terén mutatkozik.

Persze ne csináljunk úgy, mintha nem lenne számos jó oldala is a filmnek. Például elég tisztességes kis csapatot sikerült összerántani, muszáj leírnom még egyszer, hogy Karalyos egyszerűen isteni, hiteles és – talán egyedüliként a filmben – hús-vér. Mucsi, a homofób szomszéd szerepében is Mucsi, nem lehet rajta fogást találni. Csányi meg, na hát ő is Csányi, és ezzel el is mondtam minden jót és rosszat is róla. A mellékszereplők terén nincs hiba, Gyabronka József vagy Für Anikó elég tapasztalt rókák, hogy megoldják a rájuk rótt feladatokat. Az egész filmnek alapvetően jó a hangulata, kellemesek a zenék, ülnek a viccek, és Orosz a filmrajongóknak is tartogat egy-két belső poént, amiért külön hálás vagyok. Mindent összevetve tisztességes kis romkom a Coming Out, csak hát belement a zavarosba, és nem gondolkozott előtte, hogy húzzon óvszert is hozzá…

Kövessen minket a Facebookon!