A kosztümös leszbikus filmekből sosem elég

Az elmúlt pár évben tucatnyinál is több olyan film készült, amely a nők közötti tiltott szerelmet mutatja be különböző történelmi korokban, sztárok főszereplésével. Mutatjuk a legizgalmasabbakat.

Az idei Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be Paul Verhoeven új filmjét, a leszbikus apácákról szóló Benedettát. Az Elemi ösztön rendezője nem az első, aki történelmi kulisszák közt meséli el két nő szerelmének történetét, sőt, ez most az egyik legnépszerűbb trend. Az elmúlt öt-hat évben sorra jönnek ki a hasonló produkciók, amelyek általában irodalmi alapanyagra vagy megtörtént eseményekre építenek, és komoly szereplőgárdát vonultatnak fel.

Hogy miért lett hirtelen ennyire felkapott ez a filmtípus? Az egyik megfejtés, hogy túl sok tétje már nincs a kortárs (nyugati) környezetben játszódó leszbikus románcoknak – kivéve, amikor a helyszín egy ortodox zsidó közösség, mint A rabbi meg a lányában –, ha viszont ugyanezt a történetet egy kevésbé toleráns korba helyezzük vissza, akkor máris megkapjuk a drámát. A „műfajnak” annyira kialakultak a kötelező paneljei, hogy nemrég a Saturday Night Live című műsor még paródiát is szentelt neki, de a klisék ellenére jó pár izgalmas film is született ebből a trendből. Íme az elmúlt évek kosztümös leszbikus filmjei a teljesség igénye nélkül.

Carol (2015)

A filmtípus reneszánszát nagy valószínűséggel Todd Haynes filmjének sikere alapozta meg. Az 5 Oscarra jelölt Carol a krimiíróként ismert Patricia Highsmith álnéven jegyzett, önéletrajzi ihletésű története nyomán meséli el a húszas éveiben járó Therese (Rooney Mara) és a jómódú Carol (Cate Blanchett) románcának történetét. Haynes nem egy hatásvadász melodrámát készített, mert ahogy a Port kritikusa írja,

nem használ nagy érzelmeket, de nem is finomkodik, nem akar túl érzékeny lenni, hanem hagyja, hogy a zene, a látvány vagy egy harmadik fél tettei emeljék ki azt, ami éppen fontos.” 

A szobalány (2016)

Park Chan-wook remekműve kilóg egy kicsit a sorból, mert igaz ugyan, hogy a két női főszereplő titkos viszonya és a kapcsolatuk alakulása központi szerepet kap a filmben, A szobalány legalább annyira csavaros thriller, mint amennyire romantikus dráma. A történet Sarah Waters Fingersmith című regényének alapötletét veszi kölcsön (2005-ben A tolvajlány címmel már készült belőle egy miniszéria), de a cselekményt áthelyezi az 1800-as évek Angliájából az 1930-as évek Koreájába, a japán megszállás idejébe. A főszereplő egy ifjú zsebtolvajnő, aki egy szélhámos megbízásából, szobalányként próbál egy japán úrnő bizalmába férkőzni, a terv azonban menet közben átalakul.

Park filmje nemcsak a valóban elképesztő csavarok miatt emlékezetes, de a fülledt hangulat miatt is. Ahogy kritikusunk írja,

a meztelenség nem önmagáért való, a bőr és a hús ragyog, az érintések és az arra adott válasz valódinak tűnnek, és mégsem pornográf az, amit látunk.”

A kedvenc (2018)

Yorgos Lanthimos 10 Oscarra jelölt alkotása természetesen nem egy hagyományos kosztümös dráma, a provokatív témaválasztásairól ismert görög rendező olyat képtelen is lenne készíteni. A 18. század elején, a brit királyi udvarban játszódó film főszereplői Anna királynőtől Lady Sarah Malborough-ig történelmi figurák, de minden más kitaláció és spekuláció. A történet szerint Abaigail (Emma Stone) személyében egy elszegényedett nemesi család sarja érkezik a királyi udvarba, de hamar feljebb küzdi magát a ranglétrán, és bizalmas viszonyba kerül a királynővel is (Olivia Colman), amit Lady Sarah (Rachel Weisz), az ország tényleges kormányzója meglehetős féltékenységgel figyel. Kíméletlen hatalmi harc kezdődik kettejük közt, amelyben minden eszköz megengedett, többek közt az uralkodó elcsábítása is.

Wild Nights with Emily (2018)

A 19. századi amerikai költészet egyik legnagyobb alakja Emily Dickinson nagyon közeli viszonyt ápolt a sógornőjével, kapcsolatuk alatt több mint 300 levelet küldött neki. Egyes elméletek szerint ez a viszony bőven túl volt a barátságon, és erre az elméletre épül Madeleine Olnek romantikus komédiája is, amelyben Molly Shannon és Susan Ziegler alakítják a főszerepeket. A film bemutatóját követően több kritika is megkérdőjelezte a történet hitelességét, mire a rendező összedobott egy 40 oldalas háttéranyagot, amelyben elmagyarázta, hogy milyen kutatásokon alapulnak az állításai.

Vita & Virginia - Szerelmünk története (2018)

Emily Dickinsonnal ellentétben Virginia Woolf vonzalmait pontosan ismerjük, hiszen meg is írta Orlando című regényében a nemesi származású költővel, Vita Sackville-Westtel folytatott, közel tízéves románcának történetét. Chanya Button filmje is erről a szenvedélyes kapcsolatról mesél Elizabeth Debicki és Gemma Arterton főszereplésével. Kár, hogy a végeredmény a  valódi életrajzi alapanyag, a veretes irodalmi háttér, a csodás kosztümök és díszletek ellenére is unalmas lett. Kritikusunk szerint „az embert nem valami magasztos érzés fogja el, hanem olyan, mintha egy nem túl tehetséges színházi társulat egyik jelmezes próbáját néznénk meg pár héttel a bemutató előtt.”

Lizzie (2018)

Lizzie Borden 1892. augusztus 4-én egy fejszével kivégezte az apját és a mostohaanyját, és ezzel beleírta magát az amerikai kriminalisztika történelmébe, illetve a popkultúrába. Színpadi darabok, könyvek és filmek sokasága próbálta meg megfejteni a motivációt, a legújabb próbálkozás pedig behozott egy új motívumot is, a leszbikus szálat. Craig William Macneill filmjében a Chloë Sevigny által alakított Borden a környezetével ellentétben emberszámba veszi a család új cselédjét, sőt a Kristen Stewart által alakított nővel össze is melegednek. A film nem állítja, hogy a gyilkosság hátterében a titkolt viszony áll, de nem is veti el a lehetőséget.

Tell It to the Bees (2018)

A Carolhoz hasonlóan Annabel Jankel romantikus drámája is az 1950-es években játszódik, csak nem New Yorkban, hanem az óceán túloldalán, a vidéki Skóciában. Az egyik főszereplő Lydia, akit nemcsak a férje hagy el, de még ki is lakoltatják a kiskamasz fiával együtt. A kisváros új doktornője (Anna Paquin) a segítségre siet, és egyre intimebb viszony alakul ki köztük. Egy alkalommal a fiú rájuk nyit, és a „bűnös kapcsolatuk” kitudódik.

Portré a lángoló fiatal lányról (2019)

A francia Céline Sciamma filmje izgalmas alaphelyzetre épül: a grófi származású Héloïse-ról (Adèle Haenel) portrét rendel a családja, hogy a festmény segítségével házasítsák ki. A fiatal lány viszont nem akarja elveszíteni a szabadságát, mindent megtesz a kényszerházasság ellen, így a Bretagne-i szigetre érkező festőnő, Marianne (Noémie Merlant) társalkodónőnek adja ki magát, hogy megfigyelhesse a vonásait. A közös séták során Marianne-nak nemcsak arra kell vigyáznia, hogy Héloïse előtt ne derüljön ki az igazi feladata, de egyre nehezebben tud ellenállni a lány vonzerejének is.

A több mint 50 díjat begyűjtő, különleges hangulatú filmet imádták a kritikusok is. A Port.hu munkatársa még az évtized legjobb filmjei közé is beválasztotta, mert

szívbe markolóan, érzékenyen és képileg is lenyűgözően beszél sorsról, szerelemről, vágyról, egyenjogúságról és önállóságról két csodálatos női alakítással a középpontban.”

Az eljövendő világ (2020)

1856-ban indul Mona Fastvold drámájának története. A kislányuk elvesztését gyászolja a farmerként dolgozó Abigail (Katherine Waterston) és férje, Dyer (Casey Affleck), amikor egy másik házaspár költözik a szomszédjukba. Abaigail összebarátkozik a szintén gyermektelen Tallie-vel (Vanessa Kirby), és szinte az összes szabadidejüket együtt töltik. Míg Abigail életét a gyász, szomszédnője mindennapjait az erőszakos férje keseríti meg. A két nő egymásban talál vigaszt, miközben a férjek egyre féltékenyebbé válnak.

Gentleman Jack (2019)

Az HBO GO-n elérhető sorozat az első modern leszbikus naplójából készült. Anne Lister, a gazdag birtokos sokéves egzotikus utazgatás után 1832-ben visszatér a Nyugat-Yorkshire-i Halifaxba. Elhatározza, hogy helyreállítja ősi otthona, a megkopott Shibden Hall régi dicsőségét. Ehhez újra kell nyitnia a szénbányát, és férjhez kellene mennie. Ám a céltudatos és karizmatikus Anne-nek eszébe sincs férjhez menni, lévén a nőket szereti.

Elisa és Marcela (2019)

A Netflix spanyol produkciója a világ első melegházasságának történetét meséli el. Igaz, Marcela Gracia Ibeas és Elisa Sánchez Loriga, akik a tanárképző főiskolán ismerkedtek meg, csak trükközve tudták kimondani a boldogító igent: Elisa felvette Marcela hajótörésben elhunyt unokatestvérének személyazonosságát, és férfi ruhában jelent meg az oltár előtt. A történetből Isabel Coixet (Az élet nélkülem, A szavak titkos élete) rendezett tévéfilmes hangulatú, fekete-fehér melodrámát Natalia de Molina és Greta Fernández főszereplésével.

Ammonita (2020)

Valós alapokon nyugszik az Apple TV-n elérhető Ammonita is, Mary Anning őslénykutató, illetve Charlotte Murchison geológus létező személyek voltak, és ismerték is egymást, de hogy valóban volt-e romantikus viszony köztük, azt nem tudni. Az 1840-es években játszódó film mindenesetre feltételezi ezt, és bemutatja az anyjával élő, férjezetlen Mary első találkozását a nála jóval fiatalabb, depresszióval küzdő Charlotte-tal, illetve hogy hogyan sikerül a két eltérő habitusú nőnek egymásra hangolódnia.

A kritikusok szerint a film belesétál a kosztümös drámák csapdáiba, de a Saoirse Ronan és az élete alakítását nyújtó Kate Winslet közti kémia segít elfeledtetni a film hibáit.