A legjobb magyar vígjátékok

Mi, magyarok értjük a viccet, de nem mindig szeretjük, kínunkban röhögünk és sírva vigadunk, ennél fogva legjobb vígjátékaink is sokat elárulnak rólunk, és komédiából van válogatni való idehaza.

Hyppolit, a lakáj (1931)
A második magyar hangosfilm – az első A kék bálvány volt Jávor Pállal – már bemutatásakor  klasszikusnak számított, részben azért, mert a kor legjobb filmesei készítették a kor legnagyobb sztárjaival, részben mert két, egymással szemben álló társadalmi réteget is sikerült kifigurázni benne. Az egyik céltábla a felkapaszkodott, modortalan újgazdag, Kabos Gyula alakításában, a másik, az idejét múlt feudális rendet képviselő, karót nyelt „grófi lakáj”, akit Csortos Gyula kelt életre, kisszerű összecsapásuk pedig egyszerre parádés kabaréjelenetek sora és vitriolos társadalmi tabló. Ez a film tette anno nemzetközi szinten is eladható „márkává” a magyar filmvígjátékot.
Port.hu pontszám: 9.4
 

A tizedes meg a többiek (1965)
Nem nagyon nyerünk mi háborúkat, felesleges a hősködés, koncentráljunk a túlélésre, ez Molnár Ferenc tizedest életfilozófiája, és valószínűleg Keleti Márton filmje sikerének a titka is, hiszen 1965-re már mindenkinek teli volt a hócipője a szovjet hősi eposzokkal és a hazai partizánmesékkel. Itt viszont simlis túlélőkkel, csetlőbotló kisemberekkel, amatőr ellenállókkal és a spájzban bujkáló, megszeppent egy szem orosszal van dolgunk, és persze nagyszerűen kidolgozott szituációs komikummal – de a legemlékezetesebb mégis Major Tamás komornyikja, és a hangsúly, ahogy azt tudja mondani: „Ebben a házban nem ÍGY szokás viselkedni!”
Port.hu pontszám: 9.6

A tanú (1969)
„Hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának” – és ez csak egy remek idézet minden idők egyik legmagyarabb vígjátékában, sorolhatnánk még vagy 50-et, amelyben tényleg minden benne van, amit kis hazánk XX. századáról tudni érdemes. Pelikán József hithű kommunista, aki végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket, most gátőrként dolgozik, de lecsap rá a rendszer, amelynek bizarr logikájaként ez hol börtönt, hol előléptetést jelent. Kisebb csoda, hogy Bacsó Péter filmszatírája egyáltalán elkészülhetett, az viszont nem meglepő, hogy tíz évig dobozban pihentették bemutatása előtt, és ma is megunhatatlan, különösen a korán elhunyt Őze Lajos elképesztő alakítása révén Virág elvtársként.
Port.hu pontszám: 9.5

Régi idők focija (1973)
Mándy Iván nélkül a magyar humor nem lenne ott, ahol van, az ő szerethető vesztesei egyszerre jellegzetes magyar/pesti figurák és univerzális archetípusok. 1924-ben járunk, a Mándy A pálya szélén című műve nyomán készült, Sándor Pál rendezte film hőse Minarik Ede, a mosodás, akinek egyetlen szenvedélye a foci, mániája pedig, hogy bejuttassa csapatát, a Csabagyöngyét az első osztályba. Ezért a célért hajlandó lenne feláldozni mindent, amije csak van, de nincsen semmije, még játékosa is alig, de az is csapnivaló. Garas Dezső lebegő nagykabátjában végigszáguldja a filmet, menet közben tönkretéve önmagát, házasságát és a mosodáját, és aki azt állítja, hogy ennek semmi aktuálpolitikai áthallása nincsen, az nyilván évek óta nem nézett híradót.
Port.hu pontszám: 8.3
 

Indul a bakterház (1979)
Ne tessék lebecsülni a burleszket, csak azért, mert Benny Hill is az nyomta! Regös Bendegúz története ugyanis a pikáns népmesék és a legjobb értelemben vett burleszk csodás és meglepő keveréke, ahol különös körtáncot jár egymással a korán munkára fogott, égetnivalóan rossz Bendegúz, a bakter és anyósa, a Banya, a Patás, a kikapós Csámpás Rozi, a bamba csendőrök meg egy rakás szilvásgombóc. A később is főleg a tévének dolgozó Mihályfy Sándor rendezett filmet Rideg Sándor regényéből, de a sok remek „hivatásos” komikust mellett az igaz sztár a nemrég tragikus módon elhunyt abszolút amatőr, Olvasztó Imre.
Port.hu pontszám: 9.3
 

A Pogány Madonna (1980)
Egy koppintás is lehet jó, és lássuk be, Ötvös Csöpi filmjei sok mindenben másolták a Piedone szériát, a testes szakállas nyomozó alakjával és a visszhangosított pofozással meg más kellékekkel, Bujtor István visszaemlékezése szerint egyenesen Bud Spencer tanácsára. Ami viszont teljesen egyedivé teszi A Pogány Madonnát, az a balatoni környezet, ami külföldi turistáival és a belőlük gazdagodó vendéglátóiparral teljesen külön közeget alkotott a nyolcvanas évek elejére, és ahol maga Bujtor is tökéletesen otthon érezte magát, Az csak utólag derült ki, hogy a főszereplők azért kaptak mind becenevet, beleértve Kardos doktor rangját is, hogy ne kelljen egymást elvtársnak szólítaniuk, ahogy az akkoriban a rendvédelmi szerveknél szokásban volt. Készült még két folytatás is, a Csak semmi pánik és Az elvarázsolt dollár.
Port.hu pontszám: 9.1

Hófehér (1983)
A nyolcvanas évek volt a magyar animáció hőskora, és a hőskor egyik hőse Nepp József rendező, író és tervező volt, de ne feledkezzünk meg az itt dramaturgként dolgozó Romhányi Józsefről sem. Közös munkájuk, az ismert gyerekmesét felnőtt módon újraértelmező Hófehér zavarbaejtően zseniális, olyan poénokkal, amit nem is tudom, milyen elmeállapotban lehet kitalálni – könyökpuszi, valaki? -, és olyan karakterekkel, mint Hófehér, Utolsó, avagy Oroszlánszagú Leó és Lady Konstans Fridzsider, és akkor még a történetre rá sem tértünk. Tudom, kicsit réteghumor, de mégis elképesztő, soha el nem évülő darabról van szó, amit jobban kéne értékelnünk.
Port.hu pontszám: 9

Egészséges erotika (1985)
Ha a Kádár-korszak puha diktatúráját és „kevert” gazdaságát másfél órában kéne illusztrálnunk, elég lenne levetíteni Tímár Péter első nagyjátékfilmjét, amihez a rendező külön nyelvezetet és mozgáskultúrát talált ki. Egy vidéki „lada” gyárban járunk, ahol nejlonpongyolás nők szegelik össze, majd feszegetik szét az eladhatatlan ládákat, ám az az új tűzvédelmi biztos biztonsági kamerákat szerel a női öltözőbe, amit először csak szimpla, kefírrázással egybekötött kukkolásra használnak, majd ezzel csábítják ide a potens vásárlókat. Hőseink a pártzsargonból kifacsart, a mondatokat elharapó nyelvezetet használnak, Tímár pedig úgy vette fel a filmet, hogy a színészek hátrafelé jártak, majd ezt játszotta le fordítva, hogy minden még bizarrabbnak tűnjön.
Port.hu pontszám: 9.1

Macskafogó (1986)
Hogy a magyar és az univerzális humor a történelem bizonyos, érthetelen módon meghatározott pontjain képesek összeérni, arra Ternovszky Béla és a forgatókönyvet jegyző Nepp József filmje az ékes bizonyíték, és, ha hihetünk a Wikipediának, a Szovjetunióban Ловушка для кошек címen, eredeti zenéjével vetítették, és kapásból kultuszfilm lett belőle. Az egér titkosszolgálat legjobb ügynökének a macskák világuralma tervei ellen induló akciója és a gonosz szolgálatába álló balettpatkányok kalandjai ugyanis méltán futott be nemzetközi karriert, de akkor is a mi macskánk kölyke marad, még a kevésbé sikeres folytatás után is!
Port.hu pontszám: 9.4

Csapd le csacsi! (1990)
A közvetlenül a rendszerváltás után készült magyar vígjátékoknak külön íze és szaga van, karaktereik szinte felcserélhetőek egy tetszés szerint másik, ugyanekkor készült komédia figuráival, mégis egyéniek, a maguk rúgkapálós, káromkodós, önsorsrontó módján. Tímár Péter filmjének hősei fiatal házasok, ám törékeny boldogságukat a nehezen épülő családi ház mellett a nemibeteg-gondozóból kapott idézés is alapjaiban rázza meg: semmi kétség, félrelépett a férj. A családi perpatvar zajától némileg elnyomva szupertitkos munkásőrkommandó készül bevetésre ...
Port.hu pontszám: 9.1

Csinibaba (1997)
„Nem bírom tovább, Ede, kimondom: tegeződjünk!" – és ahol ilyen szövegek vannak, ott jól lehet szórakozni. Újra csak Tímár Péter munkáját méltatjuk – a harmadikat a listán -, ahol a zene, az élet és a szerelem, no és a Ki-mit-tud hírei zengik be a tömbházat. 1962-ben járunk, és egy csapat fiatal a KISZ által meghirdetetett tehetségkutatót kihasználva dobbantanának Helsinkibe, de addig is egy furcsa retrovilágban örömködhetünk, ahol remek dalok szólnak és nagyon nagy arcok jelennek meg a vásznon, és az is kiderül, hogy itt a véletlent sem bízzák a véletlenre.
Port.hu pontszám: 8.6
 

Üvegtigris (2001)
Kár, hogy ma már inkább a gyengébbre sikerült folytatásokra emlékszik az ember, mint a kultikus első részre, ami a maga módján új fejezetet nyitott a hazai vígjáték történetében, búcsút intve a szocreál hangulatnak és üdvözölve a 2000-es évek piaci viszonyait. Az Üvegtigris a túlburjánzó termékelhelyzés zseniális megoldáshalmaza, amit tanítani kéne, mert Rudolf Péter filmje igazi történet híján a maga sztorizós, epizodikus módján mindig arra halad, ahol a szponzor termékeinek fel kell tűnnie, de az a zseniális benne, hogy teszi ezt lazán is pimaszul, mi pedig röhögünk rajta. Ahogy röhögünk Lalin, az amerikamániás büfésen, Gabenen, az autónepperen, Rókán, a piti csencselőn, Cingáron, aki a többiek idegeit nem kímélve szaxizik, Csokin, a majdnem kőkemény motoroson, és megmosolyogjuk Sanyit a félnótás hajléktalant.
Port.hu pontszám: 7.9

Valami Amerika (2001)
Sokáig úgy tűnt, hogy a fogorvosból lett reklámfilmes, Herendi Gábor lesz a magyar vígjáték nagymestere, hiszen első nagyjátékfilmje, a Valami Amerika óriási siker volt, Herendinek pedig sikerült átültetnie a reklámok gyors tempóját, viszonylagos profizmusát, illetve pár vonással megrajzolt, mégis életszerű karaktereit a nagyvászonra is. Pedig a történet minden modern vonásával a háború előtti vígjátékokra hajaz: egy Amerikába szakadt, származását sokáig titkoló szélhámos honfitársunk próbál lenyúlni egy naív elsőfilmes rendezőt, akinek – mármint a rendezőnek – két testvére is segít, de a nők bekavarnak. A nők között ott van Ónodi Eszter és Oroszlán Szonja, és ők sokat dobtak az egészen.
Port.hu pontszám: 7.5

Csak szex és más semmi (2005)
Az elmúlt úgy tíz egyik tényleg vállalható, ha nem is zseniális darabja Goda Krisztina munkája, még mielőtt a rendezőnő átpártolt volna a nagyívű történelmi vagy aktuálpolitikai áthallással kacérkodó művekre. Tény és való, hogy akárcsak az Állítsátok meg Terézanyut! esetében, itt is erős hatással volt a Bridget Jones könyv/film sikere, ugyanakkor a sztori egy nagyobb klasszikus, a Veszedelmes viszonyok vicces átirata is egyben. Goda nem akart túl nagyot dobni és vannak szálak, amik nem is működnek jól – mint a csábítónak szánt török kebabos jelenetei -, de Schell Judit és az ekkoriban hirtelen felkapottá vált Csányi Sándor remek páros, Dobó Katát pedig nem akarták mindenáron szimpatikussá tenni, ami nagyon okos döntés volt.
Port.hu pontszám: 7.6

Liza, a rókatündér (2014)
Hogyan lehet a japán életérzést átültetni egy magyar vígjátékba? Tessék megkérdezni Ujj Mészáros Károlyt, aki első egész estés munkájával a mágikus realizmus hazai verzióját is létrehozta egyben, bár a film egész konkrétan nem Magyarországon játszódik, de valami olyasmi helyen. Itt él Liza, a csinos, ám szerény ápolónő - Balsai Mónika elbűvölő alakítása – akinek egy japán énekes szelleme a lelki társa, és amikor hősnőnk annyi év után végre szerelmi életet élne, a szellem közbelép és kiiktat minden lehetséges udvarlót, így a dologból bűnügy kerekedik, ami tovább bonyolítja a dolgokat. A filmhez hasonlóan elvarázsolt zenét Tövisházi Ambrus szerezte, ezt csak úgy mondjuk.
Port.hu pontszám: 8