A magyar természetfilm él és virul

  • Vízer Balázs / PORT.hu

Vércseszex, hollóharc, dámvad csörte világzenére, avagy mit rejt a sakáltanya? Mosonyi Szabolcs új természetfilmje, A Vad Kunság egy kevésbé ismert régióba visz minket el, hősei pedig a nagy visszatérők, az aranysakálok – és sokan mások.

A Kollányi Ágoston és Homoki Nagy István neve által fémjelzett magyar természetfilm olyan alkotások révén lett világhírű annak idején, mint Az állatok válaszolnak, a Gyöngyvirágtól lombhullásig vagy a Cimborák-filmek, de az olyan tévésorozataink is magas minőséget képviseltek, mint a Másfélmillió lépés Magyarországon vagy a 12 hónap az erdőn. Aztán jött a rendszerváltás, és egyfelől átalakult a magyar filmgyártás, másfelől megjelentek a nagy külföldi természetfilmes tévécsatornák magyar nyelvű változatai, hihetetlen bőségben kínálva műsorokat minden lehetséges témában. A magyar természetfilm háttérbe szorult, de nem tűnt el, és mostanában feléledni látszik. 

Ahogy régen, most is elkötelezett, szakmájukat értő és imádó szakemberek munkáján múlik a műfaj, és Mosonyi Szabolcs ilyen. Ő volt a Vad Szigetköz - A szárazföldi delta (2013) készítője és a Vad Magyarország - A vizek birodalma (2011) operatőre, új filmje pedig ehhez a tematikus vonalhoz kapcsolódik már címében is. A Vad Kunság - A Puszta rejtett élete a Nagy-Alföld egyik kistestvérét mutatja be, a Kunságot, ami első pillantásra olyan, mint a többi európai síkság. Egykor a szél, a folyók munkálták, mára lépten-nyomon az ember keze nyomát viseli, ám titkos életet él, ahol mindig történik valami. Nagy testű madarak lökdösik-taszigálják egymást, a fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, agancsok csattognak, akár a kardok. A legkülönösebb szerzet maga a főszereplő. Az aranysakál régen itt élt, de mivel üldözték, évtizedekre eltűnt. Ez a négylábú ragadozó azonban dacolva a veszéllyel visszatér és családot alapít, az ő életüket követi a laza szerkezetű, látványában lenyűgöző film.