TOP10 BRAND
1
BLIKK 1 042 168 RU
2
24 952 612 RU
3
INDEX 930 852 RU
4
IDOKEP 837 488 RU
5
ORIGO 828 988 RU
6
TELEX 668 916 RU
7
PORTFOLIO 563 720 RU
8
NLC 473 892 RU
9
FEMINA 409 768 RU
10
HVG 408 952 RU
1
BLIKK 1 042 168 RU
2
24 952 612 RU
3
INDEX 930 852 RU
4
IDOKEP 837 488 RU
5
ORIGO 828 988 RU
6
TELEX 668 916 RU
7
PORTFOLIO 563 720 RU
8
NLC 473 892 RU
9
FEMINA 409 768 RU
10
HVG 408 952 RU

A Playboy alapítója kétszer is megmentette a Hollywood feliratot

A felirat ingatlanhirdetésként kezdte, később vált ikonná. Eredetileg csak ideiglenesen került oda, most már 99 éve hirdeti az álomgyárat. Még saját kísértete is van.

Hollywood, a kisváros

Hollywood története a 19. század végén kezdődött, de a terület előtte sem volt lakatlan. A spanyol telepesek 1769-ben érték el a mai Los Angeles környékét, ahonnan elűzték az ott élő indiánokat. A területet két részre osztották: a nyugati felét La Breának, a keletit Los Feliznek nevezték el, és a letelepedett spanyolok földműveléssel kezdtek el foglalkozni. Az első épület egy vályogkunyhó volt, amit egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, Don Thomas Urquidez épített, és egy aprócska, mintegy tíz főt számláló közösség alakult ki. "Településüket" Nopalerának nevezték el.

1887-ben Harvey Wilcox, aki ingatlanokkal szerzett vagyont, feleségével, Daeidával együtt Kansasból Kaliforniába költözött, miután előző évben nászútjukon jártak erre, és menten beleszerettek a vidékbe. 160 hektár földet vásároltak nyugatra attól a helytől, ahol Hollywood hamarosan megszületett. Hogy honnan a név? A legenda szerint Daeida Wilcox egy utazás során a vonaton találkozott egy nővel, aki egy "Hollywood" nevű holland településről elnevezett ohiói vidéki otthonáról beszélt. Daeidának megtetszett a hangzás, és amikor visszatért Dél-Kaliforniába, ezt a nevet adta a farmjuknak.

A Hollywood nevet egyszerűen azért választottam, mert jól hangzik, és mert babonás vagyok, a magyal (holly) pedig szerencsét hoz.

Még 1887-ben év folyamán Wilcox bemutatta új településének térképét a Los Angeles megyei jegyzői hivatalnak. A térkép volt az első hitelesített dokumentum, amely a Hollywood nevet ábrázolta. A város első utcáját Prospect Avenue-nak nevezték el, amit aztán később átkeresztelték Hollywood Boulevardra.

Hollywoodot 1903-ban jegyezték be településként, akkor lakossága 500 főre rúgott. Abban az időben a városnak egyetlen postahivatala, egy szállodája és egy piaca volt. A szomszédos Los Angelesben közben a lakosság száma óriási mértékben megnőtt, a korábbi kisvárosban már százezren éltek. A két várost egyvágányú villamosvonal választotta el egymástól, de a a járat ritkán közlekedett, és két óráig tartott az út. 

A népesség és az infrastruktúra növekedésével a térségben vízháború tört ki. A megfelelő vízellátás megőrzéséért folyamatos volt a küzdelem és 1903-ba a lakosok népszavazást tartottak arról, hogy Hollywood elszakadjon Los Angelestől. Hét évvel később viszont újabb népszavazásnak köszönhetően a városka megszavazta, hogy csatlakozzon újra Los Angeleshez és a nagyváros vízvezetékrendszerét használva biztosítsák a vízellátást.

 

Az álomgyár

1912-től a nagy mozgóképgyártó cégek Los Angeles közelében vagy Los Angelesben telepedtek le. Az 1900-as évek elején a legtöbb mozgóképes kamera- és felszerelési szabadalom Thomas Edison New Jersey-i Motion Picture Patents Company-jának tulajdonában volt, és a filmkészítőket gyakran perelték be, hogy leállítsák produkcióikat. A filmesek Los Angelesbe kezdtek költözni, ahol könnyebb volt kikerülni az Edison szabadalmainak érvényesítésére tett kísérleteket.  Ha mégis elküldte az embereit Kaliforniába, a hír általában előbb jutott el Los Angelesbe, mint azok, így a filmesek a közeli Mexikóba menekülhettek.

Az is fontos szempont volt, hogy bár már léteztek elektromos lámpák, egyik sem volt elég erős, így a filmgyártás legjobb megvilágítási forrása a természetes napfény volt. A mérsékelt, száraz éghajlat mellett a nyílt terek és a változatos természeti tájak miatt is vonzotta a filmeseket az állam.

Így történhetett, hogy a napfényes időjárás, a hegyek, a síkságok és az alacsony földárak miatt Hollywood tökéletes helynek bizonyult a filmstdiók számára.

Az első film, amit Hollywoodban fejeztek be a Monte Cristo grófjának 1908-as feldolgozása volt, habár a produkciót még Chicagóban kezdték el. Az első alkotás, amit már teljes egészében Hollywoodban forgattak, D.W. Griffith (a pár évvel későbbi Egy nemzet születése és a Türelmetlenség rendezője) In Old California című 1920-es, 17 perces filmje volt.

Az első hollywoodi stúdiót, a Nestor Film Company-t a New Jersey-i Centaur Film Company alapította 1911 októberében. 1911-ben már négy nagy filmvállalatnak – a Paramountnak, a Warner Bros-nak, az RKO-nak és a Columbiának – volt stúdiója Hollywoodban, valamint számos kisebbnek és felszereléseket kölcsönző stúdiónak. Az 1920-as években a filmgyártás már az ötödik legnagyobb iparág volt az országban. Az 1930-as évekre a hollywoodi stúdiók kiépítették azt a modellt, hogy a gyártást, a forgalmazást és a bemutatót is irányították, lehetővé téve Hollywood számára, hogy évente 600 filmet készítsen.

 

A Hollywoodland felirat ingatlanreklámként készült

1923-ra a Los Angeles Times kiadója, Harry Chandler úgy döntött, hogy befektet egy Hollywoodland nevű előkelő ingatlanfejlesztésbe, amely kihasználta Hollywoodnak mint a filmipar Mekkájának növekvő elismertségét. A projekt népszerűsítése érdekében Chandler és partnerei 21 000 dollárért készíttették el a mintegy 14 méter magas, nagy fehér betűkből álló feliratot, amit telefonoszlopokhoz rögzítettek, és 4000 izzóval víilágítottak meg. Éjjelente a felirat négy fokozatban villogott: "Holly", aztán "Wood", majd "Land", végül a teljes szó: "Hollywoodland". A korabeli újságcikkek szerint a tábla 1923-ban készült el, a pontos dátum azonban vitatott. Eredetileg 18 hónapig állt volna, de a történelem ottfelejtette.

Forrás: Underwood Archives/Getty Images

 

 

Egy idő után le akarták rombolni

Amikor a nagy gazdasági világválság miatt a Hollywoodland ingatlanfejlesztés tönkrement, a táblát sem tudták már rendszeresen karbantartani – évekig állt elhagyatottan, pusztulva, a "H" betű fel is borult, így rövid ideig "ollywoodland" volt olvasható rajta. Miután a tábla tulajdonjoga az 1940-es évek közepén a városra szállt, a Los Angeles-i Szabadidős és Parkbizottság le akarta rombolni, a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara azonban közbelépett. 1949-ben eltávolíttatta az utolsó négy betűt, jelezve, hogy már semmi köze az egykori ingatlanreklámhoz, a többit pedig restaurálták.

A tábla azonban ismét pusztulni kezdett. A harmadik "O" például lezuhant a hegyoldalról, és gyújtogatók felgyújtották a második "L" alját. 1978-ban Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója gálát rendezett a kastélyában, ahol ő és nyolc másik adományozó, köztük Alice Cooper rockzenész, közel 28 000 dollárt ajánlott fel a pótlás finanszírozására. Három hónapos tábla nélküli időszak után még abban az évben befejeződött az építkezés. Az új tábla ugyanolyan méretű volt, mint a régi, de a szerkezetét ezúttal kifejezetten a felirathoz tervezték, a telefonpóznákat pedig acél talapzatra cserélték. Azóta rendszeresen karbantartják, és ha szükséges, újrafestik. 

 

 

A rongálók miatt elkerítették a táblát

1976. január 1-jén az egyetemista Danny Finegood és néhány barátja fekete-fehér anyagokkal átragasztották a betűket, hogy a Hollyweed szót mutassa a tábla, annak az állami törvénynek örömére, ami lényegében dekriminizálta kis mennyiségű marihuána birtoklását. Finegood a későbbiekben még háromszor változtatta meg a táblát (kétszer politikai tiltakozásként), de például egyetemi futballmeccsek előtt is akadtak olyanok, akik megpiszkálták a feliratot – és természetesen a kevésbé kreatív, mezei rongálók is előszeretettel randalíroztak ott. Az ilyen ténykedések miatt ma már a nyilvánosság számára tilos a területre való bejutás, és biztonsági kamerákat, mozgásérzékelőket és mikrofonokat helyeztek el, valamint szögesdróttal kerítették el a táblát.

 

Kis híján körbeépítették luxusvillákkal

Howard Hughes iparmágnás 1940-ben 138 hektárt vásárolt a Hollywood-felirattól nyugatra, azzal a szándékkal, hogy ott kastélyt épít magának és barátnőjének, Ginger Rogers színésznőnek – ám miután Rogers szakított vele, a tervekből nem lett semmi. 2002-ben  Hughes örökösei eladták a területet egy chicagói székhelyű befektetési cégnek, ami luxusvillákat tervezett oda felhúzni, és ezzel tönkretette volna a szimbólummá nemesedett látképet. Hogy ezt megakadályozzák, számos filmstúdió, színész és alapítvány felsrófolta a 12,5 millió dolláros kikiáltási árat, Hugh Hefner pedig kifizette a vételár hiányzó részét, 900 ezer dollárt. A terület ma már védett.

 

Egy öngyilkosság, ami mítoszt szült

Peg Entwitle színésznő nem karrierje, hanem tragikus sorsa miatt került be a hollywoodi legendáriumba. Pedig tehetséges volt – Karina Longworth újságíró You Must Remember This című podcastje szerint Bette Davis fanatikusan rajongott érte, miután látta őt egy bostoni színdarabban.

Entwistle lett a fiatal Bette példaképe, nem csak inspiráció, hogy színésznő legyen, hanem egy konkrét modell, amin aztán a későbbi tinisztár játéka alapult.

1929-ben, miután elvált, a 21 éves Entwistle úgy döntött, hogy megváltoztatja az életét, és New Yorkból Los Angelesbe költözött – mint oly sokan, akik az álmaikat kergetik, sztárrá akart válni Hollywoodban. Az 1932-es Thirteen Women című filmben szerepet is kapott, ám a kor kemény cenzúrája, az úgynevezett Hays-kódex miatt a kész alkotásból nyomtalanul kivágták.

 

A Hays-kódex Hollywood első önkorlátozó szabálygyűjteménye 1934 és 1968 között volt érvényben. 1927-ben Will H. Hays, az Amerikai Filmproducerek és Forgalmazók Szövetségének elnöke javasolta a stúdióknak, hogy cenzúrázzák a filmeket, és az Irving Thalbert filmproducer vezette bizottság összeállított két listát: az egyikben sorolták fel azokat, amiket tilos a filmekben, a másikban pedig azokat, amikkel vigyázni kell. Az Amerikai Filmproducerek és Forgalmazók Szövetsége 1930-ban ugyan elfogadta a szabályzatot, ám az első néhány évben nem nagyon sikerült betartatni.1934-től azonban nem volt kegyelem: szigorúan betartatták, és több mint harminc éven át a stúdiók el is végezték az öncenzúrát. Minden filmnek meg kellett szereznie a kód betartását bizonyító pecsétet (Production Code Seal of Approval). A szabályrendszer szerint nem káromkodhattak a filmekben, nem meztelenkedhettek, tilos volt az illegális kábítószerkereskedelem, utalás szexuális perverziókra, nők prostitúcióra kényszerítése, szülés, gyerekek nemi szervének mutatása, az Egyház kicsúfolása, és a korszellemnek megfelelően sajnos rasszista kitételei is voltak, mint például az, hogy tilos a faji keveredés. A másik lista, amely tételeinek ábrázolásakor különös gonddal kellett eljárni a "jóízlés jegyében", már rafináltabb volt. Többek közt ilyenekre kellett figyelni: szenvedélyes csókolózás, nemi gerjedelem, férfi és nő az ágyban, rokonszenvezés bűnözőkkel, "brutális és bármilyen hátborzongató hatás".  (Wikipedia)

 

Entwistle nyilván hatalmas kudarcnak élte meg, hogy eltüntették a filmből, és utána sem sikerült elindítani filmes karrierjét. 1932. szeptember 16-án azt mondta nagybátyjának, akivel együtt élt, hogy elmegy a gyógyszertárba, majd felsétált a Hollywood táblához, felmászott a legmagasabb pontjára, a H betű tetejére, és a mélybe vetette magát.

Búcsúlevelében ezt írta:

Félek, gyáva vagyok. Sajnálok mindent. Ha ezt már korábban megteszem, sok fájdalmat megspóroltam volna.

 

 

Tragikus halálát követően született meg a "H betű szellemének" mítosza: az évtizedek alatt többen is állították, hogy egy fiatal, szőke, a 30-as évek szerint öltözködő, lefátyolozott arcú, feltűnően zavart nőt láttak a betű közelében. 

 

(Forrás: History, Legends of America, Wikipedia, Múlt-kor, Mows.World)

Címlapfotó: Pixabay

 

A hirdetések megjelenítése akadályba ütközött.

Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások.

A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamTovábbi segítségért kattints ide! Köszönjük, PORT.hu