Ágyban, fűben boldogság

A tévéstúdió, s benne a népszerű tévéműsor kulisszák mögött zajló apró-cseprői mindössze csak a divatos és vonzó körítés szerepét töltik be A csábítás elmélete című filmben. A habkönnyű vígjáték nem a médiavilágról ráncigálja a leplet, hanem arról az örökzöld kérdésről, hogy "szeret vagy nem szeret?", ha igen, miért nem, ha nem, miért igen. Bár látszólag a férfi és nő közötti örök "ki kit sajátít ki" című végtelenített játékban fedez fel egy eddigelé ismeretlen, s ezért meglepő szabályt, a történettől távol áll a mélyen szántás szándéka. Kedves ötletekkel átfestett régi közhelyekből építkezik a mai New Yorkban játszódó szerelmi három-, majd négyszögtörténet, amelyben a legeredetibb a hősnő tehénelmélete. Pontosabban az elnevezése, mert hisz melyik nőnek ne futott volna már át a fején, mikor épp összetörték a szívét, hogy a férfi mind ilyen. Azaz: mint a bika, "aki" ugyanazt a tehenet az istennek sem hajlandó még egyszer boldogítani, s mindig újabb tehén után néz.

A Norma Jane és Merilynben, meg a Priscilla, a sivatag királynőjének kalandjaiban is látott, érdekesen szép Ashley Judd üde érzelmekkel játssza az összetört szívű szerelmes lányt, aki olyan mélyen meg akarja érteni váratlanul hűtlenné lett szerelmese pálfordulását, hogy a nagy keresgélésben teljesen vakká válik. A Lesz ez még így se! és a Betty nővér - Szappanopera mellékszereplőjeként emlékezetünkben maradt Greg Kinnear a hódító férfi hűtlenségének látszata mögött példásan érzékelteti a balek kisfiút, aki a tehénelmélet élő cáfolataként somfordál vissza kalandozásai után "anyuci" szoknyája mellé.

Miután némi irónia is csepeg a vígjátéki szituációkba, feledhető nyári mulatságnak egész kulturált A csábítás elmélete.

A Fűbenjáró bűn nem elírás, a magyar cím nyíltan árulkodik: itt tényleg a fűről van szó, arról a fűről. Ráadásul sajátos angol humorral előadott komédiában, minden moralizáló szemöldök-összevonás nélkül, plusz a tavalyi Sundance Fesztivál közönségdíjával felékesítve. A mű igazi ékköve két remek színész. Egyikük a Titkok és hazugságokban megismert Brenda Blethyn, aki az akkori tramplival ellentétben itt egy finom, középosztálybeli hölgyet alakít - ugyanolyan lefegyverző teremtőerővel és ragyogó humorral. A másik a forgatókönyvbe is bedolgozó, Anglia vezető színészének tartott Craig Ferguson, aki a kétbalkezes kenderkertész figurájával igazán fényesen mutatkozik be filmszínészként a magyar mozikban.

Ismét látszólag rém egyszerű a történet. Egy középkorú, jómódú asszony - férje titokzatos halála után - szembe találja magát azzal a ténnyel, hogy idilli életéből csak a látszat az övé, egész világa egy csapásra összeomlott: egy szerető és elképesztő adóssághalmaz maradt örökségül megboldogult férje után. A tiszteletre méltó hölgy azonban nem adja fel, kertészével drogtermesztőnek csap fel: hatalmas kenderültetvénnyé fejleszti az addig úri passzióként használt üvegházát. Természetesen a legártatlanabb hevülettel, hisz nem más, csupán néhány százezer font a célja, hogy megmenthesse otthonát az árverezőktől.

Blethyn és Ferguson mesterkedései, a kenderültetvény fejlesztése önmagában is csupa embermeleg humorral előadott jelenetfüzér, a legkáprázatosabb komédiaforrás mégis a kisvárosi környezet reagálása. A néhány vonással érzékletesen életre keltett figurák szerepeltetésében a legaranyosabb, hogy a mélyen titkolt és szigorúan tiltott vállalkozásról mindenki tud, de mindenki a "bűnösökért" aggódik, értük szorít.

A meggyőződéses fűellenzőknek nem kell aggódniuk: a drogkereskedőknél tetőző vígjátéki kalamajka a törvénytisztelet nevében ér boldog véget. A befejezés elkapkodott, rózsaszínben játszó megoldása ugyan gyengécske poén, de kis jóindulattal felfoghatjuk játékosan idemutatott szamárfülnek.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu