Álom a Paradicsomból

  • Gulya István / PORT.hu

Dervis Zaimagaoglu, azaz Dervis Zaim (Az elefántok és a fű) filmkészítő nagyon jól tudja, hogyan szól bele a mindenkori hatalom az emberek életébe. Hiszen Ciprus szigetének - a törökök megszállta - északi fertályán született. Új alkotásában, a magyar koprodukcióban (partner: Tivoli Film) készült Álom a Paradicsomból című drámában a históriás időkbe helyezi ezt a kapcsolatot, de nyilvánvalóan a mának szól, a mának üzen.

A XVII. századi Isztambulban járunk, a lassan halódó Oszmán Birodalom szívében (ugyebár, az 1699-es karlócai békével Magyarország felszabadul a hódoltság alól stb.). "Bizánci" egy kor, amikor már csak formáját, külsőségeit tekintve hatékony, tartalmát illetően nem a hatalom. Itt szorgoskodik Eflatun, a miniatúrafestő (Serhat Tutumleur), akit egy napon erőszakkal a nagyvezér palotájába visznek. A főúr azt parancsolja neki, hogy fessen arcképet Danyalról, a kivégzésére váró hercegről, aki egy távoli országban felkelést szított, és rajta vesztett. A piktor - mit tehet mást - útnak indul Anatólia felé, tudván, hogy jelentős fáradtságok várnak és nagy veszélyek leselkednek rá. Ám aki valójában keresztezi (kötelező) vándorútját, egy leány, Levla (Melisa Sözen), akivel közös testi és lelki "kalandja" megváltoztatja az életét.

Zaim filmje a látványos modern mozi és a régi ("csöndes") miniatúra festészet kombinációja. Ha úgy tetszik: az előbbi, a való világ, illetőleg az utóbbi, a befelé-fordultság elegye. A világtól elzárt sötétségben világosodik meg a lélek, az író-rendező remek arányérzékkel festi meg a film elején az érzékeinek élő nagyvilágot - harsány színekkel, sok fénnyel, izgalmas ruha-kavalkáddal -, ehhez ellentétként társítja későbben a magára (egymásra) maradó emberpárost, amikor sosincs éles fény, félhomályban mozognak a szereplők, árnyékok, elmosó kontúrok ölelik őket körbe.

"A világnak nem csupán igazságra, hanem jóságra van szüksége." - mondja a vezír, és ezzel eligazítja a festőt, némileg egyfajta más előjelet (is) adva a hatalom és a művész (az egyén) viszonyának, mint mondjuk Szabó István Oscar-díjas Mephistójában láthattuk. (Másfelől eszünkbe juthat a Leány gyöngy fülbevalóval című film is.)

Miközben a technikai kivitelezésében igen hatékony mozi elbűvöli a szemet, a (török) történelmi hagyományokon, az egyéni tehetségen és látásmódon keresztül fontos tartalmakat közvetít az elmének. Szép és igényes film. (Melisa Sözen nagyszerű alakításával).

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu