Amikor tömegek emlékeznek rosszul: a rejtélyes Mandela-effektus

Milyen színű Thripio? Arany? Nem. Pedig mindenki azt hiszi. Ahogy a számtalan helyen idézett "Luke, én vagyok az apád' mondat sem hangzott el A Birodalom visszavágban.

Létezik egy fura, már-már hátborzongató jelenség, amit Mandela-effektusnak neveznek. A lényege, hogy rengetegen ugyanúgy emlékeznek valamire, noha az nem is fedi a valóságot. A nyolcvanas években tömegek emlékeztek a börtönből kiszabadult Nelson Mandela temetésére, felidézték az esemény részleteit, ahogy felesége búcsúztatja. Csakhogy a volt dél-afrikai elnök 2013-ban halt meg. 

Valami fura tömegpszichózis-szerű dolog? Valaki rosszul emlékezett, más pedig átvette? No de világszinten? Párhuzamos dimenziók anomáliája? Bizonyíték az időutazásra, mert a jövő embere megváltoztatta a múltat? Számtalan hajmeresztő elmélettel próbálták magyarázni ezt a különös jelenséget, a pszichológia azzal, hogy az emlékezetet félinformációk és tévedések alapján lehetséges módosítani, de megnyugtató tudományos megoldás még nem született.

A Monopoly szmokingos öregura soha nem viselt monoklit, és Mona Lisa sem mosolyog - ennek persze szinte egész könyvtára van, optikai trükkel is magyarázzák, hogy a festmény szabályosan "követi" a szemlélőt. Hosszú listákat találhatunk továbbá olyan termékekről, amelyek soha nem léteztek, máshogy írják, mint ahogy tömegek emlékeznek rá, és így tovább.

A Mandela-effektus a filmeket sem kerülte el. A legnevezetesebb példáknál idézeteket is szoktak említeni, amik hibásan vonultak be a köztudatba - "Luke, én vagyok az apád!", ami ebben a formában soha nem hangzott el, vagy A bárányok hallgatnak híres jelenetében, első találkozásukkor Hannibal Lecter nem azzal köszönti Starling ügynököt, hogy "Hello, Clarice", ahogy mindenki idézi, hanem szimplán csak annyit mond: "Jó reggelt." Ezek között azonban sokszor csak egy szó, egy névmás, vagy az igeidő a különbség, és eredetiben úgyis máshogy hangzik, mint magyar fordításban. Nézzünk inkább érdekesebb példákat.

 

Thripio, az aranyszínű droid

Most hagyjuk a Star Wars fanatikusokat, a kemény magot, mert ők jobban ismerik a filmeket, mint egy sebész az emberi testet, de ha egy átlagos rajongót megkérdezünk, hogy milyen színű Thripio, mindenki kapásból rávágja, hogy arany. Tetőtől talpig? Persze! Nos, az a helyzet, hogy az okoskodó droid jobb lába térd alatt ezüstszínű.

A Mandela-effektus talán annak köszönhető, hogy a promófotókon általában teljesen aranyban láthatjuk a robotot, illetve a játékokon is egységes a festés - valószínűleg, mert így olcsóbb a kivitelezés, nem kell külön vacakolni az ezüsttel.

 

Bolondos dallamok

Azaz Looney Toones. Vagy mégsem? Nem ám, mert mindig is Looney Tunes volt.

 

Pikachu farka

Az elektromos pokémon sárga, a farka végén egy kis cakkos fekete csíkkal - vélik a legtöbben. Pedig Pikachu farkának a tövében van a csík, méghozzá barna.

 

Shazaam

Többen megesküsznek rá, hogy a '90-es években láttak egy dzsinnről szóló, Shazaam című filmet a szebb napokat látott Sinbaddal a főszerepben. Csakhogy ilyen film soha nem létezett. Ellenben van egy film 1996-ból, a Kazaam, a szellem, amiben a Shaquille O'Neil játszott dzsinnt.