"Biztos középszer" - Fekete mise sajtószemle

Johnny Depp új gengszterfilmje, a Fekete mise aligha osztotta meg a magyar kritikusokat: mindenki korrekt és nézhető darabnak tartotta, jó színészi alakításokkal, de odáig senki sem mereészkedett, hogy rendkívülinek titulálja. Amiben megoszlanak a véleményke, az maga Depp: van, aki odavolt a játékáért, de van, aki csak egy újabb ripacskodásnak tartotta.

A Nullahategy szerette a filmet és a színészi alakításokat – de nem annyira...

"A mozi Johnny Depp játékára épül, aki szerencsére nem figurázza túl a karaktert, eszköztelenül, de szuggesztíven hozza pszichopata bűnözőt, ugyanakkor a többi színész alakítására sem lehet panasz, különösen a John Conelley FBI tisztet alakító Joel Edgertonra. Tegyük hozzá: bizonyos szempontból ő a főszereplő. Ő vergődik az árulás és a bajtársiasság között, miközben lassan egy digó szépfiú lesz belőle. Depp ehhez képest ugyanazt a pszichopata bűnözőt hozza két órán keresztül, nem épül fel a karrierjének íve, nem látjuk mikor válik tényleges maffiafőnökké, nem látjuk rajta, a megszerzett hatalom és a gazdagság jellemromboló hatásait, hiszen mindig ugyanolyan. Megkockáztatjuk: szerepét odaadhatták volna Christopher Walkennek is."

Az Artiq.hu dicséri a sminkeseket:

"Sajnos a színészek sem tudják megmenteni a Fekete misét, pedig az ő alakításukra nem nagyon lehet panasz. Jólesik Johnny Deppet a sokadik kalózos meg ilyen-olyan bárgyú szerepek után megint valami komolyabban látni, és nem is okoz csalódást – félelmetesen jól játssza a hideg, kíméletlen, és nem kicsit pszichopata hajlamú Bulger karakterét (a kinézetet is remekül eltalálták, plusz pont a sminkesnek). Joel Edgerton FBI ügynöke is hiteles, szinte igazi báránybőrbe bújt farkassá válik, ahogy egyre inkább tör előre a ranglétrán és ízleli meg a hatalmat. A többi színész eléggé eltűnik a háttérben, Benedict Cumberbatch-ből kb. annyi marad meg, hogy milyen szépen elsajátította az “ízös” helyi akcentust, a női szereplőket meg persze hamar a szőnyeg alá söprik (legtöbbször csak átvitt értelemben, bár ugye gengszterfilmről beszélünk…)."

A Revizor most is rámutat az alapvető hibákra:

"Nyilván nem panaszkodna ennyit az ember, ha a Fekete mise teljesítené azt, ami nem nagy elvárás egy akciófilmtől: akciófilm lenne. Ha képes volna meglepni, és elhitetni, hogy veszélyes egy világ ez, nem csak heccből üldözi az FBI Bulgert. Ha nem az volna az egyetlen értékelhető próbálkozás, amikor az egyik fickó hátulról lelövi a társát. Bele lehet borzongani, de ezt is elsősorban az operatőrnek köszönhetjük. És az sem volna rossz dolog, ha a dialógusok közelítenének a valósághoz, ha a káromkodások nem öncélúan jönnének egymás után. Szóval: nem volna rossz dolog, ha nem ennyire egyértelműen állítaná a film, hogy tényleg csak azért van, hogy Johnny Depp szerepelhessen egyet."

A Filmszakadás kicsit csalódott Johnny Deppben:

"A film Johhny Depp nagy visszatéréseként volt beharangozva, ami marketing szempontból jó, de ez a visszájára is el tud sülni. Hiszen a közönség még nagyobb elvárásokkal ül be így a filmre, és várja a csodát Depptől, hogy a megannyi Burton-féle alakítás után most mindenkit lesöpörjön a vászonról. Bár a gengszterszerep nem áll távol tőle, gondoljunk csak a Közellenségekre, de itt a várva várt csoda nem történt meg, pedig minden adott lett volna hozzá. Ugyanis az nem elég, hogy tudjuk azt, hogy Whitey Bulger elmebeteg volt a valóságban és kegyetlen, Bin Laden után ő volt a legkeresettebb személy. Kemény dolgok ezek, ahogy az is, hogy Deppnek nem sikerült ezeket megvalósítani, mert nem elég az elmaszkírozás és a csúnyán nézés. Hiába látjuk, ahogy fényes nappal hidegvérrel öl meg valakit egy parkolóban, és fenyeget meg bárkit halálos nyugalommal, valami mégis hiányzik."

A Geekz nagyjából elégedett a filmmel, de nem dícséri:

"Ami jó a Fekete misében, az nagyrészt a színészek és a színészválasztás érdeme – a Bulger bátyját játszó Benedict Cumberbatch heroikus, de reménytelen küzdelmét a bostoni akcentussal most inkább hagyjuk –, de a rendezésre se lehet sok panasz. Cooper próbálja ötvözni a Scorsese féle vizuális stílust a David O. Russelltől tanult karakterépítéssel, hol több, hol kevesebb sikerrel. Nem vállal kockázatot, nem akar semmi újat kitalálni, elég neki a biztos középszer."

A Filmtett rekordszámú idegen szó és kifejezés ellenére is kedvelte a filmet: 

"A film amúgy korrekt: a kopott, filmre forgatott, szürkésen vintage képi világ kellemes seventies-atmoszférát teremt, nincsenek benne felesleges CGI-k, robbantások vagy vagánykodások, finom low budget-illata van, felvállaltan visszafogott, ráadásul megfelelő mennyiségű sztárt is sikerült beszervezni, a világ egyetlen zéró Kevin Bacon-számával rendelkező színész mellett itt van az obligát Benedict Cumberbatch, aki a bűnöző szenátortestvérét alakítja egy arcpirítóan mellőzött szálban, meg az ötvenszürkés Dakota Johnson, valamint a különösképpen szórakoztató Peter Sarsgaard egy mellékszerepben. Viszont a két óra túlzottnak tűnik egy csavarokat ennyire mellőző történetnek, még akkor is, ha azért van ilyen bő lére eresztve, hogy teret kapjanak mindenféle érdekesnek szánt, de a karakter szempontjából teljesen a semmibe kifutó életrajzi Wikipédia-bekezdések, mint például Bulger fiának a halála."