Elizabethtown

Cameron Crowe a popkultúra és az ifjú lelkek nagy ismerője a sírva nevettetés sportágában utazik. Vígjátékai sorában csupa olyan hétköznapiságukkal tüntető történetet találunk, melyek telis-tele vannak a mindenkori huszonévesek életéből ellesett komikus és tragikus pillanatokkal.

Crowe ugyanolyan otthonosan mozog egy Seattle-i lakóközösség (Facérok), mint egy hetvenes évekbeli rockbanda (Majdnek híres) mindennapjaiban. Ismeri és szereti ezt a generációt, tudja miféle zenékért rajonganak, kik az ikonjaik, és milyen népbetegségekben (magány, kapcsolatfóbia, munkamánia stb.) szenvednek. Leszámítva az idegen anyagból készült, feltűnően személytelen Vanília égboltot, Crowe filmjei azt az érzést keltik, mintha rendezőjük maga is megélte volna az elmesélt történeteket.

Az Elizabethtown ebben a tekintetben is hasonlít elődeire. Crowe olyannyira elfogódott Drew-val, a történet főhősével, hogy kár is lenne tagadnia személyes érintettségét. Úgy tűnik, hogy a forgatókönyvet is jegyző rendező saját magát írta bele ebbe a kissé összezavarodott, apját gyászoló fiatalember figurájába. A szereplőválasztásból ítélve mindenesetre arra következtethetünk, hogy Crowe-nak nincsenek önértékelési problémai, hiszen Drew szerepére az utóbbi időben igencsak felkapott tinédzsersztárt, Orlando Bloom-ot (Mennyei királyság, Trója) sikerült kiszemelnie, s az ifjú színész örömmel vállalta a felkérést.

Míg Bloom mellé olyan sztárok sorakoztak fel, mint Kirsten Dunst, Susan Sarandon és Alec Baldwin, Elizabethtown lakóinak szerepeit Crowe igen okosan többnyire ismeretlen karakterszínészekre bízta.
Az Elizabethtown sűrű forgatagában tehát civil arcok keverednek hollywoodi mosolyokkal, gyászoló rokonok szereleméhes fiatalokkal, nagyvárosi trendek kisvárosi szokásokkal, régi melódiák új slágerekkel.

Az Elizabethtown-on nem könnyű kiigazodni. Crowe ezerfelé szakad, hogy megkedveltesse velünk szereplőit, s habár nagy igyekezetében nem is mindig talál célba, gyengébb pillanataiban is többet mond el erről a generációról, mint a hollywoodi vígjátékok többsége.